A hazánkban jelenleg működő 60-65 nagyüzemi nyúltelep kizárólag hazai nemesítésű és születésű tenyészállatokkal dolgozik. A magyar nyúlállomány 100-105 ezer anyanyulat, valamint azok szaporulatát jelenti. Mint ahogyan a Nébih adataiból kiderült, a két hazai nyúlvágóhíd, amely kizárólag Magyarországon hizlalt nyulat dolgoz fel, 2021-ben csaknem 4,3 millió nyulat vágott le, ami az Európában összesen levágott nyulak kb. 3,5%-a. Ezzel az értékkel jelentősen le vagyunk maradva az első három helyezettől, de Európa negyedik legnagyobb nyúlhús-előállító országa vagyunk. A Magyarországon előállított nyúlhús jelentős részét kivitelre kerül, elsősorban az Európai Unióba, míg az unión kívülre irányuló export mennyisége a hazai fogyasztással közel azonos mértékű.

Egész Európában kapkodnak ezért a magyar húsért: itthon nem kell senkinek

Versenyképesek a hazai nyúlfajták.

Ebben is felveszik a versenyt a magyarok

Ma már csak az a fajta számít versenyképesnek a piacon, amelynél a vágónyulak 5-10 hetes életkoruk között átlagosan naponta legalább 40-50 grammot gyarapszanak, 10 hetes korban elérik a 2,6-2,8 kg élősúlyt és a vágási kitermelésük legalább 60%-os. A magyar nemesítésű húsnyúlfajták azonban felveszik a versenyt a világon tenyésztett más intenzív fajtákkal, így tehát van keresnivalójuk a globális nyúltenyésztésében is.

Nincsenek könnyű helyzetben a nyúltenyésztők sem

A takarmányár-növekedés, az állatjóléti előírások szigorítása bizony a nyúlágazatot is érintik, ezzel folyamatos kihívások elé állítva a hazai nyúltenyésztőket. Bár az elmúlt években több támogatás is volt az ágazatban, a fennmaradáshoz azonban a fogyasztókra is nagy szükség volna. Fontos lenne, hogy a magyarok minél több nyúlhúst fogyasszanak, hiszen a szervezetnek és a tenyésztőknek egyaránt szüksége van rá. 

Óriási pusztítást végez ez az állat Magyarországon: több százezres kárt is okozhat

Nyakunkra nőttek a hódok.

Ez hozhatná meg a fellendülést?

Tavaly, mint ahogyan lapunk is beszámolt róla, pont került a mintegy négy éves tárgyalássorozat végére, melyet Magyarország Kanadával folytatott a hazai nyúlhúsexport megindításának céljából. A 2017-es auditot követően megindult egyeztetések eredményeként bilaterális megállapodás jött létre a két ország között. A termékpálya bevezetése új lendületet adhat a kanadai export egészének, mely az állategészségügy elismerésén túl nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő jelentőségű lehet.

Sikeres volt a népszerűsítés: egyre többet fogyasztanak a magyarok ebből a húsból

Az elmúlt három évben megduplázódott a hazai nyúlfogyasztás.

A nagy kérdés: miért nem esszük a nyulat?

2 évvel ezelőtt még úgy tűnt, hogy az agrártárca az Agrármarketing Centrummal (AMC) és a Nyúl terméktanáccsal közösen indított kampánya sikeres lesz a 21. század fehérje forrásának tartott nyúlhús esetében. Ekkor a korábbi 15-20 dekagrammos hazai átlagfogyasztást sikerült megduplázni, a mostani legfrissebb adatok szerint azonban az éves nyúlfogyasztásra továbbra is csak a 0,2 kilogrammot üti meg. A fenti kérdés összetett, az azonban biztos, hogy az ára és a nyulakhoz való kötődés is szerepet játszik a gyér fogyasztásban. A nyulak esetében közrejátszik az úgynevezett cukisági faktor, ezért sokkal jobban sajnáljuk őket, mint például a baromfikat. Ha pedig ez valakit nem zavar, a pénztárcája is könnyen gátat szabhat, hiszen ugyan nem a legdrágább húsféle, de megkérik az árát: a fagyasztott nyúlgerinc filé kilója 3700 forintba kerül, a comb kilója 3100 forint, a lapocka 2000, míg a máj 1660 forint. A friss nyúlgerinc kilója viszont már a 6500 forintos árat is elérheti, a darált nyúlhús kilója pedig a 2500 forintot.