Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A méhek alapvető szerepe életünkben
A méhek a mérsékelt égöv legfontosabb beporzói. Nagyon fontos tudni, hogy méhek alatt nem csak a háziméh értendő, hanem a többi vadon élő méhfaj is. Csak hazai viszonylatban mintegy 700 méhfajt ismerünk, a világ vadméh-fajszámát pedig kb. 20-22 ezerre becsülik. A beporzás nem más, mint a virágpor bibére kerülése, ami elengedhetetlen a növények ivaros szaporodásához. A növényvilág kb. 70-80 százaléka függ a rovarbeporzástól. Mivel minden életközösség alapvetően a növények szervesanyag produkcióján alapszik, a megporzás, mint a növények szaporodását és ezáltal szervesanyag-produkcióját befolyásoló ökoszisztéma-szolgáltatás, elengedhetetlen az életközösségek normális működése szempontjából. Ehhez képest már csak hab a tortán az a mezőgazdasági szempont, hogy az átlagos emberi táplálék mintegy harmada erősen függ a rovarmegporzástól - írja közleményében a Magyar Agrár- és Élelmiszertudományi Egyetem (MATE).
A méhek veszélyeztetettségének okai
Az utóbbi évtizedekben a méhek diverzitása, fajszáma és egyedszáma egyaránt erős visszaesést mutat világszerte. Különösen jellemző ez a csökkenés a "fejlett" országokra, de nem elhanyagolható más területeken sem. A vadméhfajok jelentős részének előfordulási gyakorisága csökken, bizonyos fajok el is tűntek már számos területről. A csökkenés hátterében elsősorban a területhasználat megváltozása, az egyre intenzívebb emberi hatások húzódnak meg. Ezzel párhuzamosan a természetközeli élőhelyfoltok száma, kiterjedése erősen csökken, pedig ezek az élőhelyek biztosíthatják a méhek számára a virágokban gazdag táplálkozó- és a búvó/fészkelőhelyeket egyaránt. Az intenzív területhasználattal együtt jár a kemikáliák nagymértékű alkalmazása, valamint az inváziós fajok terjedése, amik szintén negatívan befolyásolják a megporzókat. A vadméheken túl, az utóbbi egy-két évtizedben a háziméhekkel is egyre több gond adódik. Újfajta betegségek, kártevők jelentek meg a méhészetekben. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a háziméhek nem minden növényt tudnak hatékonyan megporozni, akkor egyértelművé válik, hogy a "megporzási krízist" nem tudjuk megoldani csupán a háziméhekkel, így nem szabad csak erre az egy fajra hagyatkozni a megporzásban.
Mit tehetünk a negatív tendenciák ellen?
Nagyon fontos volna az intenzív emberi területhasználat visszafogása. Az agrártájakban fontos lehet olyan területek megtartása, a virágzó növényekben gazdag szegélyek fenntartása vagy akár mesterséges létrehozása, ahol a méhek és egyéb megporzók is megtalálhatják a táplálékforrásokat és a fészkelőhelyeket, lehetőleg az egész szezon folyamán. Egy-egy virágzó mezőgazdasági kultúra (pl. napraforgó vagy repce) nagy mennyiségben kínálhat ugyan táplálékot számukra, ám csak rövid ideig. Az adott kultúra virágzási idején túl az ilyen terület ugyanolyan agrársivatag a megporzók számára, mint a nem virágos kultúrák. Márpedig a megporzóknak az egész szezonban szükségük van a táplálékforrásokra. Ráadásul egy mezőgazdasági tábla a bolygatatlan fészkelőhelyeket semmiképpen nem tudja biztosítani. A városi élőhelyeken, zöldterületeken történő kevésbé intenzív kezelések alkalmazása is elősegítheti a megporzók megtelepedését és túlélését. Továbbá megfelelő növények telepítésével bárki létrehozhat a saját lakóhelyén megporzóbarát fészkelő- és búvóhelyeket.
Szakirányú továbbképzések a MATE-n
A magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja. A méhész társadalom számára létfontosságú a méhész-utánpótlás. A felsőfokú méhészképzés iránt évek óta nagyfokú az igény, hiszen egy ilyen képzés átfogó, de mégis szakmailag elmélyült ismereteket tud átadni a gyakorló méhészeknek is. A képzésre elsősorban agrár- vagy természettudományi képzési területen megszerzett oklevéllel rendelkező jelentkezőket várunk, de bármilyen egyéb diplomával rendelkezők is jelentkezhetnek, akik érdeklődnek a méhészet iránt. A képzés célja a szakmunkás képzésben elsajátítható méhészeti ismeretek elmélyítése, ennek megfelelően a méhészettel kapcsolatos összes tématerületet felölelik a képzés tantárgyai. A méhbiológia ismeretektől a méhegészségügyön át a technológiai ismeretekig és a méhészeti termékek minőségellenőrzéséig olyan fontos témákat tárgyalnak a tantárgyak, melyek elengedhetetlenek a hatékony és mégis környezetbarát méhészkedéshez. Mindezzel a végzett hallgatók a legkorszerűbb méhészeti ismeretekre tehetnek szert. A képzésben a korábbi években nagyon sok, saját méhészeti vállalkozással rendelkező szakember vett részt, akik a visszajelzések alapján a saját munkájukban és fejlesztéseikben is nagy hasznát vették a megszerzett ismereteknek. Ugyanakkor a jelenleg még nem aktívan méhészkedő hallgatók is megtalálták a képzésben azokat a pontokat, melyek a későbbi vállalkozásuk beindítását lehetővé teszik, illetve a diploma lehetőséget ad arra, hogy nagyléptékű méhészeti vállalkozásoknál, akár feldolgozó üzemekben helyezkedjenek el.