Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Termesztett haszonnövényeink kétharmadának szaporodása függ valamilyen módon az állatok segítségétől, míg a szárazföldi ökoszisztémák zárvatermő virágos növényeinek 80 százaléka profitál kisebb-nagyobb mértékben a beporzókból - írja a 24.hu. Magyarországon egyértelműen a háziméhek a legismertebbek, de rajtuk kívül több ezer rovarfaj végzi a növények megporzását, a teljesség igénye nélkül mintegy 700 vadméhfaj, szúnyogok, legyek, lepkék tömegei. A nagyüzemi mezőgazdaság, a környezetszennyezés, a természetes élőhelyek drasztikus visszaszorulása azonban egyre több fajt sodor veszélybe.
Ebben az aggasztó helyzeben igazi örömhír, amikor egyre nagyobb számban jelenik meg egy addig ritka beporzó, mint most a délvidéki poszméh. Dr. Sárospataki Miklós biológus, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének docense a lapnak elmondta, a faj alapvetően a Balkánon és Kis-Ázsiában elterjedt, a Kárpát-medence az elterjedési területének északi pereme, az Északi-Kárpátokon túl már nem is találkozunk vele. Magyarországon őshonos, ám meglehetősen ritka faj (volt). A 2000-es évektől azonban egyre több helyen bukkant fel a délvidéki poszméh, mára azt mondhatjuk, hogy szinte az egész országban jelen van, és továbbra is terjeszkedik.
A faj mintázata alapján viszonylag jól felismerhető, a koromfekete, hosszú és puha kitinszőrök borította testen két vastag, sárga vonal húzódik keresztben, egy a tor elején, egy a tor végén. Tekintélyes megjelenésüket tiszteletre méltó orgánum kíséri. A királynő a három centiméteres testhosszt is eléri, ami egy hordószerű alakba öntve igencsak uralja a teret, és a dolgozók sem sokkal kisebbek. A fullánkjuk ehhez igazodva igencsak termetes, és méregnek sincsenek híján, másfél-kétszer annyi található a testükben, mint a háziméhekében. Félni tőlük még sincs okunk, rendkívül békés teremtményekkel van dolgunk
- közölte a szakember. Kiemelte, fogdosni a délvidéki poszméhet azért nem ajánlott, mert fenyegetésnek veszik és támadnak. Bár lényegesen több a mérgük, a csípésük - pontosabban a szúrásuk - a háziméhekénél enyhébb.
A címlapkép csak illusztráció.