Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az intenzív mezőgazdasági tevékenység mellett a klímaváltozás is közrejátszhatott abban, hogy a Föld egyes területein szabályosan megfeleződött a rovarok száma. A populáció csökkenése a trópusi területeken a legdrasztikusabb, aminek azonban drámai következményei is lehetnek, mivel a rovarok szerepe hatalmas a kártevők számának csökkentésében, valamint az ökoszisztémának is fontos szereplői - olvasható az Infostart oldalán. Egy friss kutatás ugyanis megállapította, hogy a rovarok egyedszáma 49%-kal esett vissza, a fajok száma pedig 29%-kal alacsonyabb a nagy intenzitású mezőgazdasággal - amelyet alacsony terménydiverzitás vagy magas állattartási intenzitás jellemez - és jelentős felmelegedéssel jellemezhető területeken, mint a legtermészetesebb élőhelyeken, ahol nem regisztráltak éghajlati felmelegedést.
A tanulmány szerint, melyet a Sky News cikke is idéz, a trópusi területeken csökkent a legnagyobb mértékben a rovarok biológiai sokfélesége a földhasználat és az éghajlatváltozás következtében. Ahogy Charlie Outhwaite, a kutatás vezetője és az UCL Biodiverzitás- és Környezetvédelmi Kutatóközpont szakembere rámutatott, úgy tűnik, sok rovar nagyon érzékeny az emberi tevékenység hatásaira, ami aggasztó, mivel az éghajlatváltozás egyre súlyosbodik és a mezőgazdasági felhasználású területek tovább terjeszkednek.
- tette hozzá Charlie Outhwaite.
A szakember szerint amire most rábukkantak, az csak a jéghegy csúcsa lehet, mivel egyes területekről korlátozott mennyiségű bizonyítékhoz tudtak csak hozzáférni. Az emberi egészségre is negatív hatása lehet a bogarak, legyek, méhek, pillangók és szöcskék egyedszámcsökkenésének. A kutatók azt is megállapították, hogy az alacsony intenzitású mezőgazdasággal, ugyanakkor jelentős felmelegedéssel jellemezhető területeken a közeli természetes élőhely képes volt mérsékelni a veszteségeket.
Ahol a földterület 75%-át természetes élőhely borította, ott a rovarok száma csak 7%-kal csökkent, míg a hasonló, csak 25%-ban természetes élőhelyekkel borított területeken 63%-os csökkenés volt tapasztalható. A kutatók arra figyelmeztettek, hogy az emberi tevékenység miatt a rovarok számának csökkenése még nagyobb lehet, mint amit eredményeik sugallnak, mivel sok olyan területen, ahol az emberi hatásoknak hosszú története van, már a vizsgálati időszak kezdete előtt is csökkent a biológiai sokféleség.
