Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Sajnos nagyon rossz eredményeink vannak, a kialakult aszály, a megemelkedett takarmányárak és az elszállt energiaár miatt nehéz helyzetbe került a halászati ágazat. A kevés termésből elsősorban a horgászszektor szereplőit szolgáljuk ki, és karácsonykor biztosítjuk Magyarország halellátását
- mondta az InfoRádiónak.
A szakember kitért arra is, hogy az exportot "önként korlátozzák" - 18-20 százalékról 10 százalék alá -, bár a környező országokból is nagy az igény a jó minőségű, magyar halra, leginkább a pontyra. A változásokat azonban kénytelenek megjeleníteni az árakban is, az egyik legkedveltebb hal, a ponty esetében 35-40%-os drágulásra lehet készülnie a fogyasztóknak. Ez 1800-2000 forintot jelenthet a pontykiló esetében. Ami pedig szintén aggasztó lehet, hogy ponty és afrikai harcsa ugyan jut minden család asztalára, de csuka, süllő, szürkeharcsa már egyáltalán nem biztos. Ami az aszályt illeti, őket is megviselte a pusztító szárazság, a szeptemberi sok eső már nem segített, mivel akkor már "csapolták" a tavakat. Esőre inkább tavasszal lett volna szükség.
A rezsinövekedés szintén adott még egy pofont az ágazatnak, melyről Németh István így vélekedett:
Az alföldi tógazdaságokban, jellemzően a körtöltéses tavakban villamosenergiával, szivattyúval emelik a vizet a kollégák, így tehát a villany drágulása jelentős költségtöbbletet okoz. A dunántúli völgyzáró gátas tavakban sajnos erre sem volt lehetőség, ott a kiszáradt tavakkal, illetve az alacsony vízszinttel küzdöttünk. Azonban a gázolaj - ami a halszállításhoz elengedhetetlen - jelentős emelkedése tovább növelte a hal előállításának és piacra juttatásának logisztikai költségeit. A kukorica és a búza ára pedig mintegy 100-100 százalékkal nőtt.
A magyar tógazdaságok összterülete egyébként 26 ezer hektár, de több 100 hektárnyi felület egyszerűen kiszáradt a 121 éve nem látott aszályban. Az előzetes becslések szerint a Dunántúlon mintegy 15-20 százalékkal kisebb termés várható idén, és miután a haltermelésre három éves ciklus a jellemző, a későbbiekben nem elképzelhetetlen, hogy akár 30 százalékot is elérheti a visszaesés a térségben.