Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon ma mintegy 90 halfajt tartunk számon, ezek folyamatosan változnak, általában bővül a lista, mert egyre több az olyan, főleg a behurcolással, illetve az időjárással érkező új fajok száma, amiket csak egy-két év után tudunk rögzíteni, miután észlelések történtek, és meghatározták. Ilyenek például a gébfélék, amelyek folyamatosan települnek be Magyarországra azzal, hogy melegebbek lettek a vizeink. Persze van néhány kihalóban lévő halfajunk is, de ezek száma jellemzően kisebb, illetve még mindig találunk belőlük példányokat, ilyenek például a csíkfélék. 41 halfaj tartozik a pontyfélékhez, ami azért fontos, mert a legtöbb haszonhalunk ezekhez tartozik, a tükörponty, a tejes ponty és a bőrponty, az amur, a fekete amur, a fehér és a pettyes busa, a keszegfélék, a lapos, a dévér- és a jászkeszeg, a paduc. Ez a legszélesebb, ezekre jellemző, hogy megszokták a mediterrán vagy akár annál kicsit melegebb klímát is, egyik részük a folyó-, más részük inkább állóvíz-kedvelő
- válaszolt kérdésünkre Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője.
Kiderült az igazság a magyar haltermelésről: ezt jó, ha mindenki tudja
Érdekességként elmondta, hogy egyetlen ragadozó pontyfélénk van, a ragadozó őn, vagy balin, ami kétéves korában ragadozóvá válik, és a nála kisebb ivadékokat falja fel. Emellett itt vannak a harcsafélék, a törpe-, illetve a szürke harcsa, aminek növekszik az állománya. Ez annak tudható be, hogy viszonylag nagy védettséget élvez a kormoránnal szemben, mivel ez inkább éjszaka aktív, és a gyökerek, kövek között védettebben tud elhelyezkedni, így a kormorán kevésbé tudja rabolni. Másrészt a Dunán, Tiszán megjelentek azok a táplálékszervezetek, a gébfélék, amelyek az aljzatban, a fenéken tartózkodnak, és a harcsa számára könnyen elérhetők. A ragadozók közé tartozik még a fekete sügér, ami betelepített faj, de nem igazán tudott megtelepedni Magyarországon. Bár édesvízi hal, Amerikából került be, apróhalevő, és pont azokat az apróságokat pusztítaná, amikre szükség lenne, de válogatós, így a legtöbb vízben nem marad meg.
Tényleg csak pontyból áll az élet?
Magyarországon, aki horgászhalra gondol, akkor rögtön a ponty jut eszébe. Mint megtudtuk, a ponty ma már sajnos nem képes önfenntartó állományokat kialakítani, mindenhol mesterséges betelepítésre van szükség. Általában halastavakon állítják elő, és amit kihelyeznek, az a már horogérett, 35 cm feletti példány. Ne hagyjuk ki, hogy a mi tavunkban is meg tud nőni ez a hal, nem kell teljesen készen venni. A horgász persze azt szeretné, ha mindjárt az autó faránál megfoghatná azt a 3 darab kétkilósat, de ebben talán nem kell teljes mértékben egyetértenünk. Ma már elterjedt az is, hogy radarral nézik meg a halállomány sűrűségét, én ennek nem vagyok a híve. Azt gondolom, hogy a horgászat izgalma pontosan abban áll, hogy elképzelem, hogy ennél a medermélységnél, amit ismerek, ott lehet a hal, és próbálom becsapni. Sajnos láttam ilyeneket, hogy ráálltak csónakkal a harcsafészek fölé, és addig piszkálták, amíg valamilyen módszerrel megfogták. Ez nekem sokkal inkább halkitermelés, mint horgászat. Ez olyan, mint a vadaskertben történő vadászat
- vélekedett Lévai Ferenc.
Egyre többen esznek ilyen húst itthon, de van még hova fejlődni
Nem sok jóval kecsegtetnek a kecsegének
A szakember, mint fogalmazott, amit igazán fájlalnak, az a kecsege eltűnése. Az egyetlen gyakori tokféle volt, ez a tokfélék családjának legkisebb tagja, a viza akár ezer kilósra is megnőhet, a köztesek sokáig éltek a vizeinkben. Sajnos ez kipusztulófélben van Magyarországon, dacára annak, hogy rendszeresen és sokat telepítenek, mert védtelen a kormoránnal szemben. Nagyon primitív halfaj, nem szokta meg az évezredek alatt, hogy védekeznie kellene, mert egy olyan porcos hal, ahol a test külső felületén csonttüskék védik a ragadozók ellen, illetve melegítik a testet. A legtöbb ragadozó kerüli ezt a jószágot, hiszen felsérti a száját, ellenben a kormorán nagy élvezettel fogyasztja
Komoly gondok és egyet nem értés az élővizeknél
Az élővizeken jelenleg két dolog okozza a legnagyobb problémát: az egyik a folyamatos és nagy mértékű kormorán-károkozás, már most nagy pusztításokat végeznek a frissen kikelt madarak fényes nappal is. Az ősz és a hideg pedig majd betereli a tengeri állományokat a sokkal gazdagabb élővilágú belvizekre, hiszen a tengerek túlhalászottságát a madarak is érzik.
Nemzetközi összefogással többet lehetne tenni ellene, de még a magyar védekezésben is vannak tartalékok. Legalább az itteni állományok fészkelésének az akadályozása. Nehezen tudunk ebben előrejutni a természetvédelemmel, miután ők nem látják a halat, lényegesen nagyobb teret engednek a kormoránoknak, mint amekkorát az ökoszisztémában kellene nekik engedni. Amíg például a vadgazdálkodás szempontjából bármelyik vadfaj károkozóvá válik, legyen az sakál, borz, róka, ma már ezek gyéríthetők, sőt fejpénzt lehet kapni rájuk, addig a kormorán engedélyeztetése, az ezzel járó hercehurca, illetve a teljesen védett kis kormorán kártétele jelentőséggel bír. A számítások szerint ezek az állatok annyi halat pusztítanak el a hazai vizekben, mint amennyi a horgászok zsákmánya, 4,5-5 ezer tonnát. Percek alatt lehalásznak nagyon értékes kis belső vizeket, csatornákat, 50-60 jószág meglep egy területet, totálisan kitakarítja a halállományát.
Egyre több ilyen hal lehet a magyar tavakban: új fajok lephetnek el mindent?
Lévai Ferenc kiemelte, hogy képtelenek felszaporítani a védett halakat, mert ez a jószág elpusztítja. Hiába hangsúlyozzák, hogy minden csak mérték kérdése, senki nem gondolja, hogy ki kellene irtani a kormoránt, de ahogy a vadászatnál is az észszerű állománygyarapítást támogatják minden létező módon, csapdázással, sikerdíjjal, a kormorán elleni védekezésre van egy minimális támogatás, ami a 10 százalékát sem teszi ki annak az összegnek, amit egy halgazda kénytelen arra fordítani, hogy a tavaiban ne pusztítsa ki az állományt.
Továbbá nagyon fontos lenne az amur szerepének az átértékelése, hiszen a felmelegedéssel elképesztő mennyiségű növény képződik a viszonylag sekély vizeinkben, hiszen a legtöbb hazai állóvíz maximum 1,5 méter. Pláne most, amikor tartósan hideg tavaszok vannak - de a fény már itt van, óriási előretörése van a növényzetnek. A hal még nem tud enni igazából, a víz letisztul, a fény le tud hatolni, így elképesztő mennyiségű vízinövény képződik. Ahol egyszer hínár volt, ott van a mag, és hiába kotorták ki és rehabilitálták, a gyékény- és nádrizómák ott vannak, és egy csatornát, amit tavasszal megcsináltak, a következő évben nem lehet látni a növényzettől - hívta fel a figyelmet Lévai Ferenc.
Megtudtuk: a tavalyi kudarcok után idén jó éve lehet a haltermelőknek
Az amur lehet a nyerő?
A mi élővizeink nem nyertek ezzel az időjárás-változással. Decemberben még zöld a nád, hiszen még nem volt egy komolyabb fagy, ami letakarította volna a vízben élősködő hatalmas növénytömeget. Itt jön a képbe az amur, amit nagyon szeretnek a horgászok, rendkívüli sportértékkel bír, harcos, kemény hal, nehéz horogra keríteni. Másrészt az amur az egyetlen olyan vízi tehenünk, amelyik ebből a hatalmas növénytömegből halhúst tud felépíteni. De ahelyett, hogy ezt támogatnánk, teljesen fals módon a természetvédelem magához ragadva a véleménynyilvánítás jogát, azon a címen, hogy megeszi a védett növényeket, az amurt kitiltja a vizek jó részéről. Ebben a kérdésben még van tisztázni való. Azt gondolom, hogy a jövő egyik hala az amur lenne. A vízinövények elszaporodásával a planktonok is háttérbe szorulnak, hiszen a tápanyag becsapdázódott a növények testébe.
A Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője kitért arra is, hogy Magyarország felszíni vizei jó állapotban vannak, sőt a Balaton és a Tisza-tó a kora tavaszi időszakban már annyira tiszta, a pontyivadék nem talál magának elég apró testű plankton táplálékot és ennek hiányában sajnos éhen pusztul. Hangsúlyozta, hogy 51 éve dolgozik ebben a szakmában, de ilyen sebességű változás elképzelhetetlen volt korábban.
Nincs mese, ez ellen a faj ellen védekezni kell
A törpeharcsa veszélyes faj, eddig csak kisebb vizekben okozott óriási károkat. A Tisza-tavon történt ellene nagyon jelentős védekezés, felismerve ennek a túlszaporodását, táplálékpusztító képességét, eljutottak oda, hogy már csak halászattal tudták hasznosítani. Ez a jószág a Balatonba is bekerült, ma már tele vannak vele a kikötők, és az életteret elfoglalva, az ikrát fölfalva, a haltakarmányt pusztítva és nagyon rossz hatásfokkal értékesítve valódi veszélyt jelent. Ellene minden módon - halászattal, ivadék-összeszedéssel - védekezni kell.
