A Magyar Környezeti Nevelési Egyesület az idén három vadméh-csoportra, a bányász-, a szabó-, illetve a faliméhek csoportjára hívta fel a figyelmet egy közönségszavazás keretein belül. Vásárhelyi Tamás biológus, az akció egyik szervezője az Agrárszektornak elmondta: mind az Európai Unióban, mind pedig az Amerikai Egyesült Államokban komoly szabályozások és tanulmányok születtek az utóbbi időben a beporzó rovarok védelmével kapcsolatban. Erre emlékeztet bennünket a Beporzók napja is. A biológus úgy véli: rengeteg beporzó rovar van hazánkban, melyeket aligha tudunk megkülönböztetni egymástól. Csupán a faliméheknek van vagy 35 faja Magyarországon, melyek között mindösszesen egy-két szakember tud csak különbséget tenni. A kollektív védelmük azonban rendkívül fontos, az embereknek nagy szüksége van a beporzó rovarokra.

A rovaroktól általában véve is idegenkedünk, pedig sok közülük mérhetetlen hasznot hajt a különböző ökoszisztéma-szolgáltatásokon keresztül. Erről mindenkinek tudnia kellene. Persze sok kellemetlen rovart, szúnyogot, csótányt, hangyát vagy poloskát is kénytelenek vagyunk megtűrni, hiszen ideális körülményeket teremtünk számukra a lakókörnyezetünkben. Ezek miatt sokaknak az egész rovarvilággal bajuk van, mi viszont ezen szeretnénk segíteni azáltal, hogy a hasznos és nem bántó rovarokat állítjuk rivaldafénybe

- tette hozzá Vásárhelyi Tamás.

Jóllehet a hártyásszárnyúak közül a méhek mellett a darazsak és a hangyák is részt vesznek a beporzásban, ám az utóbbi két csoport szerepe jelentősen elmarad a méhekétől. Vásárhelyi Tamás szerint több fontos - köztük magyar kötődésű - kutatás is történt, mely azt támasztja alá, hogy a vadméhek szerepe is elengedhetetlen a beporzás folyamatában. Lényeges azonban megjegyezni, hogy a vadméh kifejezést nem szabad az állatok vad természetére érteni, hiszen ennek éppen az ellenkezője az igaz. A vadméh csupán annyit jelent, hogy nem háziasított rovarokról beszélünk. Egy kaptárban több 10 ezer, akár 80 ezer házi méh is megtalálható, ám a vadméhek magányosan dolgoznak.

Egy-egy házi méh gyakran elpusztul a betolakodók, köztük emberek elleni küzdelemben, a vadméhek viszont nem engedhetik meg maguknak, hogy szúrással támadjanak, hiszen az a vesztüket jelentené. A faliméhek fullánkja olyan rövid, hogy az az emberi bőrt sem képes átszúrni

- jegyezte meg Vásárhelyi Tamás.

A biológus hozzátette: amerikai kalkulációk például félezer-milliárd dollár körülire becsülik azt a hasznot, melyet összességében a beporzó rovarok évente hajtanak. Más oldalról is megközelíthető azonban a rovarok kulcsszerepe: például a repce nem feltétlenül igényli a beporzást, ha azonban az megtörténik, akkor 30-35 százalékkal több termést hoz a növény. Vásárhelyi Tamás szerint az előbbiek miatt is szerencsés, hogy egyre több rovarszállót alakítanak ki az egész világon és hazánkban is, melyet a vadméhek és más rovarok előszeretettel elfoglalnak. A szakember azt tapasztalta, hogy a rovarok és virágok közös témájára kinyílt az érdeklődés, nő a befogadókészség. Örömmel látja, hogy több köznevelési és közoktatási intézmény, nemzeti park és múzeum is partner lett a beporzók bemutatásában, védelmében. Több múzeum például a saját arculatának, szakmai területének megfelelő programot dolgoz ki a Beporzók napjára, hogy nagyobb sikerrel szólíthassák meg az érdeklődőket.

Csökken a vadon élő beporzó rovarok száma

Hazánkban a méhészek száma az elmúlt 5-6 esztendőben viszonylag stabil képet mutat, ahogy az általuk gondozott méhek száma is közel állandó, jelenleg 1,2 millió méhcsaládot jelent - tudtuk meg Bross Pétertől. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke az Agrárszektor kérdésére elmondta: ha minden ideális volna, akkor a vadméheknek sokkal nagyobb szerepük lenne a beporzásban a jelenlegi állapothoz képest. A helyzet ezzel szemben az, hogy a globális élelmiszerellátás, a nagyüzemi mezőgazdaság, illetve az éghajlatváltozás negatív hatásai következtében megállíthatatlan a vad beporzó rovarok számának drasztikus csökkenése.

Az előbbiek miatt egyre nagyobb figyelem fordul a mézelő méhekre. Fontos, hogy a méhészeti ágazat a világ fejlettebb részein nem a kaptártermékek, azaz a méz, a propolisz, a virágpor, vagy a méhpempő miatt rentábilis, hanem azért, mert a méhészek beporzási díjat kapnak. Az Amerikai Egyesült Államokban ezt a díjat például a farmerek, gazdálkodók fizetik meg, s terhelik rá áttételesen a termékeikre. Bármilyen mandulaterméket vásárolunk, annak azért magasabb az ára, mert a termelője belekalkulálta azt a költséget is, melyet a méhésznek fizetett meg, aki odavitte a beporzást elvégző méheket

- tette hozzá az országos szervezet elnöke. Bross Péter szerint az Európai Uniónak is fel kell vállalni idővel a méhcsaládok közvetlen támogatását, mert az uniós méhész a piacon nem tud megélni. Az Európába beáramló nagy mennyiségű kínai és ukrán méz miatt nehézkes eladni az európai mézet. A szakember elmondta: jelenleg áll az európai piac, a nagybani mézpiacon fél éve nem tudnak az uniós termelők mézet értékesíteni.

Az előbbi folyamatokhoz adódik hozzá a klímaváltozás, illetve annak hatása, mely bizonyos növények korábbi virágzásában is megmutatkozik Bross Péter szerint. Például április közepén már több százezer hektár repcét kell beporozni hazánkban, melyet csak a méhészek tudnak biztosítani a mézelő méhekkel. A vadon élő beporzóknál ugyanis csak az anya telel át, így tavasszal alig van egyedszámuk, csak nyár közepétől szaporodnak fel. A mézelő méh az egyetlen családban áttelelő beporzó, kora tavasszal már 20-30 ezer egyede van egy kaptárban. Mindez azt jelenti, hogy tavasszal egy gyümölcsfán tízből kilenc beporzó háziméh.