Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A Magyarországon honos repülő rovarok közül a legtöbb problémát - látszólag - a darazsak okozzák, mivel víz- és élelemszerzés céljából rendszeresen megjelennek az ember környezetében. Csípésük minden esetben fájdalmas, és akár életveszélyes is lehet. Szúrásukra még akkor is allergiás lehet valaki, ha korábban nem tapasztalt magán ilyen reakciót - olvasható az Index oldalán. A darazsak, ha veszélyt éreznek, bátran támadnak, és fullánkjukat gond nélkül szúrják át a bőrfelületen. A méhvel ellentétben a darázs több szúrásra is képes, mert fullánkja nem szakad be az áldozatba.
Magyarországon mintegy húsz társasdarázs-faj él, ezek közül azonban legfeljebb öt fordulhat elő az ember közvetlen környezetében: a lódarázs (Vespa crabro), a padlásdarázs (Polistes nimpha), a déli papírdarázs (Polistes dominula), a német darázs (Vespula germanica) és a kecskedarázs (Vespula vulgaris).
Darazsak ellen a legjobb védekezés nem a támadás, hanem a megelőzés
Mint az élet annyi területén, a darazsak elleni védekezésben is a legjobb megelőzni a problémát, és még azelőtt elriasztani őket, hogy befészkelnék magukat az ember házának vagy kertjének legrejtettebb zugaiba. Tavasszal ugyanis az áttelelő nőstények igencsak állhatatosan keresni kezdik az ideális helyet a letelepedéshez, ehhez pedig minden szabad kis rést végigkutatnak a területen. Még mielőtt rátalálnának az otthonukra, a nemkívánatos társbérlet megelőzésére a leghatékonyabb és legkíméletesebb védekezés a hamis darázsfészkek vagy darázsriasztó kasok kihelyezése.
A speciális mintázatú és formájú, darázsfészket imitáló eszközt mindenképpen jól látható helyre kell felakasztani a védendő területen. A hamis darázsfészek működése a darazsak területvédő reflexét használja ki, ugyanis a nem saját fészek látványa visszafordulásra kényszeríti a darazsakat, nem telepszenek idegen kolónia közelébe. További előnye még, hogy semmilyen vegyszert nem tartalmaz, és nem termel hulladékot. Hátránya, hogy csak akkor hatékony, ha az ember már tavasszal kihelyezi, mielőtt még bárhol letelepedtek volna a darazsak a kertben.
Boltokban is kapható, de egy kis kézügyességgel otthon is megcsinálható
Hamis darázsfészket lehet vásárolni, de saját kezűleg, némi fantáziával készíteni is. Ami a kereskedelmi kínálatot illeti, kapható 3-4 ezer forintért papírból készült, csepp formájú riasztó, amit viszont erős esőben vagy viharban el kell távolítani a kültérről. Vannak újrahasznosítható anyagból készült imitációk is, amelyeket legtöbbször a vevőnek kell feltöltenie kiszuperált bevásárlószatyrokkal, zacskókkal, de beszerezhetőek műanyagból készült áldarázsfészkek is, ám ezek között van olyan is, ami a legkevésbé sem alkalmas arra, hogy visszatartsa a darazsakat a letelepedéstől.
De miből is építhet még az ember hamis darázsfészket? A fenyőfáról lepotyogott tobozokra például tökéletesen alkalmasak erre: néhány ép tobozból színes kötőhuzal segítségével már egészen takaros kis fészket lehet gyártani. Aki pedig a lódarazsakon akar kifogni, az összerakhat egy nagyobb imitációt is.