Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
A Portfolio Csoport májusi AgroFood és AgroFuture konferenciáján a kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák ismét kedvezményes, fix 30 000 Ft + áfa áron vehetnek részt! A Portfolio május 19-i AgroFood konferenciáján az élelmiszeripar dilemmái, aktualitásai és prognózisai lesznek fókuszban, míg május 20-án a Portfolio AgroFuture konferencián a működő és fenntartható megoldások, a jövőálló gazdálkodás kap kiemelt szerepet. Találkozzunk!
A védekezés a darazsak csapdázásán, elpusztításán, illetve a darázsfészkek megsemmisítésén alapul. Erre és a méhcsaládok védelmezésére már több módszert is kidolgoztak, azonban önmagában egyik sem bizonyult elég hatékonynak; több módszer egyidejű használata mellett is egyelőre csak gyéríteni lehet a darázspopulációt - írja a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ). A vadászó egyedek számának gyérítésére különböző darázscsapdák vannak forgalomban. Ezek lehetnek egyszerű, házi készítésűek vagy összetett szerkezetek is. Hátránya mindegyiknek, hogy nem elég szelektívek, így esetleg más, hasznos rovar is belepusztulhat. Ennek kiküszöbölésére a kutatók igyekeznek minél inkább szelektív csalikat, ill. eszközöket találni.
Kifejezetten az ázsiai lódarázs elfogására lett kifejlesztve pl. a Jabeprode-csapda (ez egy terelőkkel ellátott doboz, aminek az alján, egy háló alatt helyezik el a csalit, pl. halhúst vagy mézes lépet; a terelők nyílásán az európai lódarázs peterakó nősténye nagyobb termete miatt nem fér át, a terelők oldalán lévő kis nyílásokon pedig a csapdába esetlegesen bekerülő kisebb rovarok, pl. méhek ki tudnak jönni). Az Apishield higiénikus aljdeszkához hasonló szerkezet, melyet a kaptár aljára kell rögzíteni.
A szekunder fészkek megsemmisítésére is több módszer létezik. Ilyen például a fészek „lelövése”, rovarölőszer drónnal történő bejuttatása vagy injektálása. A nehézségük abban áll, hogy a szekunder fészkek nagyon nehezen fellelhetők, ill. megtalálásuk esetén nehezen elérhetők és kezelhetők. Ráadásul fennáll a támadásveszély is, mivel a darazsak a fészküket nagyon agresszíven védelmezik. Próbálkoznak csapdázott dolgozók jelölésével, különféle jeladók torukra rögzítésével (RFID, rádió jeladó, radaros követés) is, ezek észlelése azonban csak pár 100 méterig lehetséges, erdős területen pedig még kisebb távolságban. Ezzel szemben a táplálék után kutató darazsak a fészektől számított 1-2 km-en belül bárhol vadászhatnak. Ráadásul a szükséges eszközök és az ezek kezeléséhez értő szakemberek alkalmazása miatt a módszer meglehetősen drága.
Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége
