Horvátország június 23-án jelentette először az EU tagországok felé, hogy házisertés-állományban is igazolták az ASP vírus jelenlétét, majd rövid idő alatt több mint 150 kitörést regisztráltak - írja közleményében a Nébih. A járvány nagyrészt az ország Szerbiával és Bosznia-Hercegovinával határos megyéit érinti, de vaddisznókból már az ország nyugati megyéiben is kimutatták a betegséget. 

Riadót fújt Nagy István a sertéspestis miatt

Magyarország olyan hatósági intézkedéseken dolgozik, amelyek csökkentik az afrikai sertéspestis elterjedésének esélyét.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felhívja az utazók figyelmét, hogy az élénk turisztikai szezonban fokozott az ASP vírus behurcolásának veszélye, speciális óvintézkedésekre van szükség. A betegség Horvátországból történő továbbterjedésének megakadályozása elsősorban a horvát hatóságok feladata, az általuk elrendelt intézkedéseket minden nyaralónak, utazónak be kell tartania.

A betegséget okozó vírus a vaddisznók és a sertések körében terjed, az emberre nem veszélyes. Fontos azonban, hogy sertésből készült húskészítményekkel, azokat tartalmazó élelmiszerekkel könnyen továbbadható a fertőzés az erre fogékony fajoknak. Emiatt a Nébih arra kéri az utazókat, hogy sertés eredetű húskészítményt ne hozzanak haza Magyarországra, és kiemelten ügyeljenek arra, hogy az élelmiszerhulladékot kizárólag a vadállománytól védett, megfelelően kialakított hulladékgyűjtőkbe dobják ki.

Az afrikai sertéspestis megjelenése rendkívül komoly gazdasági kárt okoz. Az elmúlt évek kiemelkedő állategészségügyi sikere, hogy a magyar házisertés-állományt eddig sikerült megvédeni a betegségtől és a vadállományban is nagymértékben lelassult a vírus terjedésének üteme. Az utazók, kirándulók maguk is Magyarország állatállományának védelmét szolgálják, ha ügyelnek a fentiekre.