Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A legtöbb vadgázolás tavasszal és nyáron történik, amikor rengeteg állat hagyja el a megszokott környezetét párzási ösztöne miatt, de sajnos ősszel, télen is akadnak szép számmal ilyen balesetek. Sajnos rengeteg olyan esetről hallani, hogy autóvezetők, akár figyelmetlenségből, akár önhibán kívül elgázolják az útra kiugró vadállatot, aminek következtében károsodik a gépjármű, sőt, akár testi sérülést is szenvedhetnek a benne utazók, az állatok pedig rendszerint nem is élik túl a találkozást - írja a HelloVidék.
Az apróbb vadak - mint a fácán és a nyúl - nem okoznak nagy kárt az autókban, habár ha a nyúl felugrik, össze tudja törni a díszrácsot, a fácán pedig betörheti az ablakot, de ezek nem jellemzőek. Főleg erdős részeken, a nagyvadas területeken találkozhatunk gyakrabban szarvassal és vaddisznóval. A leggyakrabban őzeket ütnek el az autósok, de sok mezei nyúl és fácán is áldozatául esik az ilyen baleseteknek, többezres nagyságrendben.
Mit tehetünk gázolás esetén?
Általánosságban elmondható, hogy a közutakon elütött vadállatok elszállításával kapcsolatban a területileg illetékes vadásztársaságok jogosultak eljárni, az egyéb állati tetemek elszállításáról és helyének fertőtlenítéséről az engedéllyel rendelkező, szerződött szakvállalkozók a bejelentés után meghatározott időn belül gondoskodnak. Településen belüli elütött állatok tetemének elszállításában az önkormányzat az illetékes.
A közlekedők, ha állati tetemmel találkoznak, a területileg illetékes megyei diszpécserszolgálatnál tehetnek bejelentést. A közlekedők az országos közutakat érintő a káreseteket legegyszerűbben elektronikusan, honlapjukon az E-Ügyfélszolgálatunkon keresztül tudják beküldeni. Ugyanitt bővebb információt is találnak a bejelentés módjáról. Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy vadgázolásnál általánosságban a területileg illetékes vadásztársaságok az illetékesek, így a legtöbb esetben a kárigények rendezését ezen szervezetekkel lehet ügyintézni. A kárigények mértéke számos tényezőtől függ, így a néhány ezer forintos kárértéktől a több százezer forintos esetek is előfordulhatnak.
Mi lesz a tetemmel?
Az elütött állatot semmiképp se vigyük haza, mert az lopásnak minősül: egy őz értéke például átlagosan 200-300 ezer forint, de ez az összeg akár az egymillió forintot is meghaladhatja. Sőt, a helyszínt sem szabad elhagynunk: ilyen esetben rendőrt kell hívni, mivel a vadbaleset is közúti balesetnek minősül.
Mit tegyünk, ha már elütött állati tetemet találunk az úton?
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Kommunikációs Osztálya azt javasolja, hogy ha valaki az úton tetemet talál, közvetlenül ne érintse meg, és semmiképpen se szállítsa el. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló törvény értelmében az elhullott állat tetemének elszállítása, ártalmatlanítása közúton a közút kezelőjének kötelessége. Ez független attól, hogy az út belterületen, vagy külterületen halad át, azonban az önkormányzat által kezelt úton az illetékes önkormányzat feladata az állati tetemek elszállítása.
A közúton elütött állatok tetemeinek helyét a területileg illetékes vármegyei diszpécserszolgálatnál lehet bejelenteni. A helyszínt minél pontosabban szükséges beazonosítani, ha lehetséges útszám és km szelvény megadásával. Állati tetemek szállítására engedéllyel rendelkező, szerződött vállalkozóink a bejelentés fogadásától számított 12 órán belül gondoskodnak a tetemek elszállításáról és helyének fertőtlenítéséről. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. Központi telefonszáma a következő: (1) 819-9000.
Miért fontos a tetemek bejelentése?
Törvény írja elő, hogy az utcákon, utakon hagyott állatok tetemét az illetékeseknek mindenképp el kell szállítaniuk, a helyszínt pedig fertőtleníteniük kell, ugyanis a holttestek egészségügyi szempontból is veszélyesek lehetnek. Az állattetemeket az állategészségügy 1. osztályba sorolt állati melléktermékként tatja számon, a környezetvédelem pedig a veszélyes hulladékokhoz sorolja őket, mivel az elhullott állati testek fertőzéseket terjeszthetnek, melyek emberre és állatra egyaránt veszélyt jelentenek.
Az úton hagyott tetem nem csak akkor jelent veszélyt, ha hozzányúlunk: a holttest a bomlást követően, a talajvízre káros hatást gyakorolhat, mivel ha a tetem fertőzött, sokféle kórokozó is felszabadulhat. Ha nem szállítják el időben a dögöt, akkor biogáz is keletkezhet, melynek nagy része káros a környezetre.