Szörnyű betegség támadja a magyar méheket: így előzheted meg a bajt

Szörnyű betegség támadja a magyar méheket: így előzheted meg a bajt

agrarszektor.hu
A nyúlós költésrothadás a mézelő méhek fiasításának már az ókorban is ismert, világszerte elterjedt, nagy károkat okozó, fertőző betegsége, amely Magyarországon bejelentési kötelezettség alá tartozik. Többféle elnevezése is ismert, mint például gyászos költésrothadás, ragadós költésrothadás, költésvész, költéspestis, amerikai költésrothadás.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A nyúlós költésrothadás kórokozója egy spórásodó, Gram-pozitív baktérium, a Paenibacillus larvae. A baktérium úgynevezett vegetatív, vagyis intenzív anyagcserét folytató, szaporodó alakja 2,5 μm x 0,5-0,8 μm pálcika alakú, körülcsillós, csillói segítségével aktívan mozog - írta meg a MÁSZ. Számára kedvezőtlen körülmények között belsejében tojásdad spóra képződik, mely a baktérium úgynevezett túlélő - és egyben fertőző - formája. A spóra rendkívül ellenálló, a lépeken, környezetben akár évtizedekig is életképes tud maradni. Jól bírja a kiszáradást, hőkezelést, UV-fényt, sőt, még a fertőtlenítőszerek egy részének is ellenáll. A Paenibacillus larvae csak a mézelő méh fiasításában fejlődik ki, a spórák a fedett fiasításban alakulnak ki, más rovarfajt nem betegít meg.

A betegség évszaktól függetlenül bármikor felléphet, amikor van fiasítás. Mivel elsősorban a fedett fiasítás betegsége, ezért az elváltozásokat a fedett fiasításban kell keresni:

  • Tapasztalt megfigyelőnek a hézagos, szórt fiasítás már gyanút keltő.
  • Horpadt, gyakran besötétedett, sokszor kirágott, lyukas sejtfedél, amit a dajkák akár teljesen le is rághatnak.
  • Nyúlós, egyre sötétebb álcamaradvány: az elpusztult álca elveszíti porcelánfehér színét, kezdetben világos sárga, majd tejeskávé színű, később egészen sötétbarna lesz. Mindeközben eltűnik a szelvényezettség, a teste alaktalan, nyúlós masszává alakul, melyből gyufaszállal kezdetben vaskos, hosszú, akár 5 cm-es szál is húzható (innen ered a betegség elnevezésében a „nyúlós” jelző), majd ahogy a test vizet veszít, egyre vékonyabb, rövidebb szál húzható, míg a végén teljesen beszárad.
  • Pörk: az álca teste idővel vizet veszít, végül teljesen beszárad, és kialakul a sejt aljára erősen tapadó, sötétbarna, pikkelyszerű pörk, benne több milliárd fertőzőképes spórával. Az álca testének teljes beszáradásához 30 nap kell.
  • Jellegzetes szag: egyes baktériumtörzsek jelenléte esetén jellegzetes, úgynevezett halenyvszag érezhető.

Hogyan lehet megelőzni a nyúlós költésrothadást?

A megelőzés érdekében legfontosabb a fertőzési források kiküszöbölése, a méhcsaládok rendszeres, alapos átvizsgálása és a jogszabályok - különösen is a 70/2003. FVM-rendelet - előírásainak betartása. Ennek keretén belül a következők a teendők:

  • Méz: a fertőzés legfőbb forrása lehet a spórákkal szennyezett méz. Ezért mézet vissza nem etetünk, különösen az ismeretlen eredetű, ill. fertőzött méhészetből származó méz kerülendő. Nagy veszélyt rejt a mézfelvásárlóktól a méhészekhez visszajuttatott, nem kellően megtisztított mézeshordó is.
  • Fertőzött méhcsalád: alapos átvizsgálás nélkül, ismeretlen helyről származó méhcsaládot ne vegyünk; zárlat alatt álló méhészetből méhcsaládot kivinni tilos!
  • Szennyezett, használt eszközök: használt eszközöket csak alapos tisztítás és hatékony fertőtlenítés után használjunk!
  • Közösen használt pergető, méhleseprő: ezek használata esetén, ha csak egyetlen fertőzött álca is belekerül, egyszerre keni össze az összes lépet, így a tünetek egyszerre, tömegesen jelentkeznek az összes méhcsaládnál.
  • Fertőzött lép: a sötét, 3 évnél öregebb lépeket ne használjuk fel, idegen méhészetből származó lépeket ne használjunk.
  • Fertőzött viasz, műlép: a viaszt a biztonságos fertőtlenítés érdekében legalább egy órán át legalább 112 fokon kell tartani, hogy a spórát elpusztíthassuk.
  • Befogott idegen méhraj: mindig műlépre kell telepíteni. Így a méhek mézgyomrában esetlegesen jelenlévő mézet a méhek megemésztik, nem tárolják el, a bennük lévő spóra pedig az ürülékkel a külvilágra kerül.
  • Kutatás, rablás: meg kell előzni a kialakulását. Hordástalan időben etetni kell, a cukorszirup, méz ne csöppenjen ki, a kipergetett mézet, a nem használt lépeket méhektől elzárva kell tartani, a nem használt méhlakásokat úgy kell tárolni, hogy abba méh ne juthasson be; lehetőség szerint kerülni kell a zsúfolt vándortanyát!

FONTOS! A méhészet valamennyi méhcsaládját a fiasítás teljes terjedelmére is kiterjedően rendszeresen, de legalább 3 hetente át kell vizsgálni!

(Forrás: Magyar Állattenyésztők Szövetsége)

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?