Óvatosan mernek csak bizakodni a magyar méhészek az idei évet illetően, hiszen már mostanáig is elég sok kihívással kellett megküzdeniük. Az enyhe téli időjárás nemcsak a méhcsaládokra volt kedvezőtlen hatással, de sok növényben idő előtt beindította az életet, így például Tolna megyében januárban virágba borult a mogyoró, a méhek pedig elkezdtek rendszeresen kirepülni. Ez nemcsak a telelési ciklusukat szakította meg, de beindította a méh-anyák petézését akkor, amikor a teljes nyugalom időszakában kellene lenniük a családoknak, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

Az időjárás mellett a tartósan alacsony felvásárlási árak okoznak komoly problémákat az ágazat szereplőinek. Mint ismeretes, a méhészek már tavaly ősszel is arra panaszkodtak, hogy a felvásárlók felháborítóan keveset kínálnak a termékükért cserébe, de keveset is vásárolnak. Az Agrárszektor által korábban megkérdezett termelők elmondták, abban a helyzetben csak azok adták el a mézüket, akiknek már nem voltak tartalékaik, a többiek azonban kivárásra játszottak, és abban reménykedtek, később feljebb fognak menni az árak. A felvásárlási árak bezuhanását a méhészek egyöntetű véleménye szerint az okozta, hogy Ukrajnán keresztül hihetetlen mennyiségű, ám bizonytalan származású és összetételű méz és mézkészítmény árasztotta el a magyar és az európai piacokat, leszorítva ezzel az árakat.

Kegyetlenül megdrágult ez az élelmiszer itthon: mégsem elégedettek a termelők

Aranyáron adják a méz kilóját a boltokban, a piacokon se olcsó, a méhészek azonban még nincsenek a pénzüknél.

A külföldi termékek beáramlása mostanra olyan méreteket öltött, hogy Mezőgazdasági és Halászati Tanács január 30-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere kérte az Európai Bizottságot az európai piacon található mézkeverékek származásának szigorúbb szabályozására. A fellépés indoklása az volt, hogy a kétes eredetű és minőségű, főként harmadik országokból származó keverékek komoly veszélyt jelentenek az európai méhészekre, és rontják a mézek iránti fogyasztói bizalmat is. De hogyan látják a helyzetet a magyar méhészek? Mit gondolnak, mi várható az időjárás terén, és milyen trendek tapasztalhatóak most a felvásárlási árak kapcsán? Az Agrárszektor erről kérdezte meg az ágazat szereplőit.

Illés András, a Veszprém megyei Illés Méhészet vezetője elmondta, hogy a környéken a méhek még az első tavaszi tisztuló kirepülés előtt vannak. Máshol már megvolt ez a kirepülés, de feléjük még nem, ezért most még nem tudják megmondani, milyen az egészségi állapotuk. A szakember szerint mostanáig valószínűleg jól teleltek a méhcsaládok, a nagyobb pusztulások elkerülték őket, de nagyon sok múlik a következő hetek időjárásán, ezért egyelőre még korai bármit is mondani. Az azonban kijelenthető, hogy az idei enyhe tél kevésbé volt jó hatással a méhekre, mert korán megindult a fiasítás újrakezdése, sőt, lehettek olyan családok is, ahol le sem állt. Ez pedig nagyobb veszteségeket is okozhat, a méhek elszakadhatnak a méztől, ráadásul a fiasítás alatt ilyen időben fűteni kell a kaptárokat. Emellett a növényeket is megviselte a januári rekord meleg, tette hozzá Illés András. A méz felvásárlási árát illetően a Veszprém megyei méhész elmondta, hogy mostanra még rosszabb a helyzet, mint amilyen ősszel volt, ugyanis azóta tovább estek az árak, ráadásul kevesebbet is vesznek a felvásárlók a termelőktől. Ez főleg azoknak okoz nehézséget, akik az árak növekedésében bízva kivártak. Illés András végezetül beszélt arról is, hogy a fogyasztói árak a méz esetében is emelkedtek, így ők is kénytelenek voltak minimálisan emelni az áraikon.

A békési Skara Méhészet vezetője, Skara László kérdésünkre elmondta, hogy még nem nézte meg, milyen állapotban vannak a méhek, azt azonban megerősítette, hogy az enyhébb időjárás hatására az anyák hamarabb elkezdenek petézni, és nő az élelemfogyasztás, így hamarabb elfogyhat a táplálék a kaptárokból. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel nem voltak komolyabb hidegek, így a kaptárakban a túlélő okozhatnak még gondokat. Skara László tapasztalatai szerint sem mozdult feljebb a méz felvásárlási ára, sőt, tavaly ősz óta nem is nagyon vásárolnak fel mézet, és ez most a legnagyobb probléma az ágazatban. A méhész rámutatott, hogy aki főállásban méhészkedik, és az őszi alacsony árak későbbi emelkedésében bízva kivárt, az most eléggé rosszul járt. Skara László beszélt arról is, hogy ő maga állás mellett méhészkedik, így megteheti, hogy nem adja el nyomott áron a termékét, de sokan nincsenek ilyen szerencsés helyzetben. A méhész főleg közvetlenül próbálja meg értékesíteni a mézet, és utoljára ősszel emelt árat, mert a piac nem igazán teszi lehetővé ezt a lépést.

Ezt nem fogod elhinni: döbbenetes dolog derült ki a magyar mézekről

Hiába kiváló minőségű az idén készített magyar méz, nem pörög a felvásárlás, de a kivitel se.

May Gábor, a Baranya megyei Maybee tulajdonosa arról számolt be, hogy feléjük az időjárás nem zavarta meg a méhek bioritmusát, akik a telelés szempontjából most nyugalmi állapotban vannak. A hűvösebb éjszakák miatt a természet sem éledt még fel, nem indultak meg a rügyek - mondta el a szakember, hozzátéve, hogy minél később indulnak meg a növények, annál kisebb az esélye annak, hogy ezek megfagyjanak. A méhek egészségi állapotát illetően May Gábor úgy fogalmazott, hogy nem nyúltak bele a kaptárokba, de a méhek telelő, fürt állapotban vannak, lelassult az anyagcseréjük. A szakember szerint, noha a decemberi időjárás melegebb volt, ez összességében nem befolyásolta a méhcsaládokat. Azok, amik addig megbetegedtek, legyengültek vagy megatkásodtak, azok az év végére elpusztultak. Ám amióta lehűlt az idő, úgynevezett kaptárfogságban vannak a méhek. Azóta nem nézték meg őket, így nem tudják, történt-e további méhcsalád-pusztulás. May Gábor beszélt arról is, hogy amikor a hőmérséklet tartósan 10-14 fok körül lesz, akkor várható egy kirepülés, és ekkor tudják majd megvizsgálni a méhcsaládokat. A felvásárlási árakat illetően a Maybee tulajdonosa is további csökkenést tapasztalt, mint mondta, ez egyre komolyabb problémát jelent az ágazat szereplőinek. May Gábor kiemelte, hogy akik korábban nem adták el a mézüket, mert alacsonynak tartották az árakat, azok mostanra még rosszabb helyzetbe kerültek. És aki nem rendelkezik a szezonindításhoz kellő tőkével, annak nagyon nehezen fog elindulni az idei termelési éve. A szakember is úgy látja, hogy alacsony árak alapvető oka az Ukrajna felől érkező méz, ami lenyomta a magyar és környező európai országok felvásárlási árait. May Gábor elárulta, hogy ősz óta sem ő, sem a közvetlenül értékesítő kollégái nem emeltek az áraikon.

Nagyné Tóth Aranka, aki férjével Nagy Attilával és gyermekeivel együtt viszi a sajókazai Mr. Méz nevű családi vállalkozást, kérdésünkre elmondta, hogy egyelőre nem tudják, milyen állapotban vannak a méhcsaládjaik, mert az időjárás miatt nem lehet kaptárt bontani, de ránézésre és küllemre megvan minden család. Az idei enyhe tél azonban nincs jó hatással a méhekre. Nagyné Tóth Aranka elmondta, hogy a méhek hidegebb időben több élelmet fogyasztanak, enyhébb teleken azonban hamarabb elkezdődik a fiasítás, és elszaporodhatnak az atkák is, de a növényzetnek se volt jó ez a melegebb időszak. A felvásárlási árakat illetően Nagyné Tóth Aranka is arról számolt be, hogy egyáltalán nem nőttek tavaly óta, ráadásul ömlik az ellenőrizetlen eredetű és összetételű, "csinált" méz Ukrajnából. A szakember szerint van olyan támogatott feldolgozó, ami nem a magyaroktól vásárolja fel a mézet, hanem a külföldi árut veszi már csak. Nagyné Tóth Aranka szerint a vámkedvezmények miatt ellenőrzés nélkül kamionokkal hozzák be a mézeket és mézkészítményeket Ukrajnából, de nem lehet tudni, ezek valójában honnan származnak. A szakember végezetül beszélt arról is, hogy ősz óta nem emeltek az áraikon, próbálják tartani az akkori szintet. Nagyné Tóth Aranka ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a boltokban tapasztalható nagy áremeléseket is indokolatlannak tartja.

Összességében elmondható, hogy ősz óta tovább romlott a magyar méhészek helyzete. A terméküket nem tudják megfelelő áron értékesíteni, ráadásul ami felvásárlás van, az is csekély mértékű. Akiknek ez a fő tevékenységük, azok számára a könnyen kritikussá válhat a helyzet. Az ágazat szereplőinek ráadásul további gondokat okozhat az évszakhoz mértek szokatlanul enyhe, már-már tavaszias idő, ami decemberre és januárra jellemző volt.