Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Túlzás nélkül a keddi nap híre volt az agráriumban, hogy hétfő este megjelent egy kormányrendelet, amely feloldotta az ukrán méz behozatali tilalmát.
A szakma szerint váratlanul érkezett jogszabály azt a tavaly áprilisi rendeletet módosította, amelyben a kormány megtiltotta egy sor termék hazánkba történő behozatalát, amennyiben az nem tranzitszállítmányként érkezik, vagyis nem azzal a céllal hozzák, hogy más országokba szállítsák tovább. A tavalyi rendelet értelmében tilos például az ukrán búza, tojás, liszt, napraforgómag vagy csirkehús importja.
Most jött: beengedik az ukrán mézet Magyarországra
Ősszel már egyszer módosult a lista, az október 9-én éjjel megjelent Magyar Közlönyből kiderült, hogy másnap nulla órától már szabadon importálható az ukrán cukor, akár kristály- akár porcukorról van szó. Az akkori rendelkezés egyébként a forgalomban jóval kisebb jelentőségű nádcukornak és szacharóznak is zöld lámpát adott.
A hétfői rendelet értelmében ezentúl az ukrán méz is korlátlanul és vámmentesen importálható Magyarországra.
A szaktárca a kereskedők versenyképességét félti
Az Agrárszektor kedden megkereste a szaktárcát is, a minisztérium a mézkereskedők versenyképességének javításával indokolta a sokakat meglepő lépést.
A döntés azért vált szükségessé, mert az ágazati jelzések alapján a magyar termelők számára is hátrányossá vált, hogy a feldolgozott mézet exportáló magyarországi vállalkozások az import mézhez való hozzáférés hiányában érdemi versenyhátrányba kerültek nemzetközi versenytársaikkal szemben az európai uniós piacokon és elveszítik azokat a külföldi vevőiket, akik felé a magyar mézet is értékesítik.
- közölte az Agrárminisztérium.
Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán egy kommentre válaszolva kedden azt is hozzátette:
Ha az akácmézünket el akarjuk adni akkor ahhoz kell vegyesméz is külföldre. Itthon már elfogyott a vegyesméz. Nem hazai felhasználásra kerül az ukrán vegyesméz hanem azonnali exportra. Így van esélyünk az akácméz eladására. Ez a helyzet.
Nemrég Záhonyban tüntettek az import ellen
A döntés azért is meglepő, mert az ukrán agrár- és élelmiszertermékek importtilalma az elmúlt hónapok egyik legfontosabb üzenete volt az agrárpolitikában. Magyarország az uniós joggal ellentétesen, de tudatosan blokkolta egy sor termék, köztük a méz behozatalát is Ukrajnából. Sőt, a közelmúltban a tárca felvetette: az uniós jogalkotásnak is követnie kellene a magyar példát, ha teljes tilalmat nem is, de legalább kvótarendszert lehetne felállítani az EU-ba irányuló ukrán import kezelhető szinten történő tartására.
Óriási tüntetés Magyarországon: több mint ezer gazda vonult az utcára
Az ukrán áru korlátlan beáramlása – és részben az uniós agrárpolitika elvárásai – ellen számos országban tüntettek a termelők az elmúlt hónapokban.
Nemrégiben a magyar gazdák is demonstráltak a Magosz és a NAK felhívására, a jelképesen egy ukrán határátkelőnél, Záhonyban tartott megmozduláson éppen a régóta bajban lévő méhészek képviseltették magukat nagy számban.
Nem véletlen, hogy a közösségi médiában működő méhészeti fórumokon a termelők csalódottságuknak adtak hangot kedden.
Nem érzik, hogy lenne képviseletük
A tilalom feloldása egyes piaci szereplőknek jó, de nagyon rossz hír a méhészeknek. Igaz, eddig sem vásárolták a mézet a termelőktől. Gondolom azért nem, mert a raktárak tele voltak az ukrán mézzel és eddig tartott a raktárak kiürítése
– nyilatkozta az Agrárszektornak Molnár Gergely, a Mézes Gergő Méhészetet képviselő ismert termelő. Hozzátette:
úgy érzem, hogy a magyar termelő méhészek mellett nincsen olyan apparátus vagy szervezet, amelyik kiállna értük és támogatná őket.
Mint kifejtette, a méhészek közül sokan voltak tüntetni a közelmúltban az ukrán határnál, Záhonynál, tiltakozva a beáramló import ellen. Most ennek az eredménye az lett, hogy feloldották a tilalmat, ami szerinte „furcsa döntés”.
A méhészekről szólva hozzátette: a termelőknek meg kell próbálniuk új értékesíteni csatornákat találni, de alapvetően azt tartja célravezetőnek, ha a méhészetet csak másodállásként végzik a szereplők a jelenlegi helyzetben.
Az OMME-elnök szerint nem ezen múlik
A gyakorlatban semmi jelentősége nem volt a magyar méz életében, hogy ide nem jöhetett be az ukrán méz
– nyilatkozta az Agrárszektornak Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke. Hozzátette:
ezt bizonyítja, hogy két-három évvel ezelőtt, amikor az Európai Unióba érkezett ukrán import volumene a csúcson volt, közel 75 ezer tonna jött be, akkor volt csúcson a magyar méz felvásárlási ára is. Mióta 20-30 százalékkal kevesebb ukrán méz jön be az EU-ba a háború miatt, a magyar méz ára a két-három évvel ezelőttinek a felére esett. Nincs összefüggés.
Az elnök kifejtette: ennek oka az, hogy a magyar méz döntő része exportra kerül, vagy közvetlenül a termelő értékesíti, a bolti mézek aránya kevés az értékesítésben.
„Egy átlagos évben 25 ezer tonna mézet termelünk, amely három csatornán talál gazdára: 15 ezer tonna exportra megy, az Európai Unió országaiba, 6 ezer tonnát közvetlenül értékesítünk, személyesen, termelői piacokon. Marad 4 ezer tonna, amely az áruházláncokba kerül, ez utóbbi az a szegmens, ahol az ukrán import befolyásolhatja a piacot.
Ez a termelés hozzávetőleg 15 százaléka, amely valószínűleg nem képes befolyásolni az árakat.
Reális megítélést kér a képviselet
Bross Péter szerint tehát a termelés többsége exportra megy, ahol a magyar méz valóban az ukrán áruval versenyez, de a hazai piacon más a helyzet. A tilalom szerinte politikai döntés volt, ahogy annak feloldása is érzelmi alapon érinti a méhészeket. Reálisan gondolkozva ugyanakkor belátható, hogy a méhészet problémáit nem az ide érkező ukrán import jelenti.
Hozzátette: jellemző, hogy azok a méhészek tiltakoznak most a legjobban, akik hordóban adják el a mézüket, döntően külföldön.
Mi történne, ha a franciák vagy olaszok is importstopot hoznának és így tiltakoznának az olcsó felvásárlási árak ellen? Hol adnánk, kinek adnánk el mi a mézünket?
Bross Péter szerint a méhészet gondjait jelenleg nem az ukrán import, hanem az árakat nagyban alakító Kína okozza.
Az elmúlt két évben több mint 80 százalékkal nőtt a kínai import az Unióban, közel 100 ezer tonna kínai méz jön be. Egyértelmű, hogy Kína alakítja az árakat, és a kínai hamis mézzel kellene valamit kezdeni - vélekedett az elnök.
