Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Már most számolnak a hazai juhtartók az idén viszonylag korán, március végén esedékes húsvét piaci hatásaival. Az idehaza tartott állatok bárányai túlnyomórészt Olaszországba kerülnek ilyenkor, ahol a katolikus hagyományok és a gasztronómiai szokások miatt kedvelt étel a bárány húsvétkor.
Magyarország számára a báránykivitel kapcsán továbbra is a piac meghatározó célpontja Olaszország
mondta el az Agrárszektornak Kiss György, a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség termelési alelnöke.
Mást vesznek a keresztények és a muszlimok
Hozzátette: az olasz piac esetében jelenleg az a kérdés, hogy elbír-e valamennyi áremelést. Az olaszok által igényelt, 12-16 kilogrammos vágottsúlyú kategóriában a magyar kínálatnak nagy hagyományai vannak, az erre berendezkedett termelőknek most egy kismértékű áremelés elérése a célja.
Fontos ugyanakkor megjegyezni Kiss György szerint, hogy a magyar termelők egy része néhány éve a magasabb súlyok előállítására törekszik.
A 16-18 kilogrammos vágottsúlyú, vagy ennél is nagyobb bárányok inkább Európa muszlim közösségeiben és a Közel-Kelet országaiban találnak vevőre. Míg tehát a kisebb súlyú egyedek a keresztény hagyományok miatt főleg Olaszországban találnak vevőre, addig a nagyobb bárányokat Franciaország, Belgium, Németország és Hollandia muszlim közösségei keresik. A nagyobb bárányokat természetesen szívesen vásárolják a hagyományosan muszlim többségű országok is.
Keresleti piac várható
Jó hír a magyar juhtartóknak, hogy idén a keresztény húsvét, vagyis az olasz bárányfogyasztás fő időszaka, valamint az iszlám böjti hónap, a ramadán átfedésben van. 2024-ben húsvét vasárnap március 31-én lesz, míg a ramadán március 10-től április 8-ig tart.
A ramadán idején az egészséges és felnőtt muszlimok a hagyomány szerint napközben egyáltalán nem étkeznek, ám esténként nagy családi vacsorákat rendeznek, különösen jelentős az ünnep utolsó estéjén tartott lakoma, ahol szokás a szegényeknek is ételt biztosítani. Ezen étkezéseknek fontos szereplője a bárányhús. Idén tavasszal tehát a húsvét és a ramadán miatt is jelentős bárányhús-keresletre készülnek a magyar termelők is.
Nagyobb súlyt céloznak meg
A két ünnep egybeesése miatt több vevő jelentkezhet, Magyarország pedig nyitott a piaci igények kielégítésére. Annak reményében, hogy várhatóan a nagyobb súlyú bárányokat is keresni fogják, több termelő megkockáztathatja a nagyobb súlyra történő hízlalást. Különösen azok, akiknek megfelelő takarmányozási lehetőségeik és technológiájuk van. Az alelnök szerint hosszabb távon is igaz, hogy Európában növekszik a kereslet a juh- és a bárányhús iránt.
Kiss György szerint a keresleti piac, és a mostanában kedvezőbb takarmányárak jelenleg jó lehetőségeket teremtenek az ágazat hazai szereplőinek az elmúlt hónapokban.
Tartós problémák vannak
A kedvező helyzet azonban legfeljebb a korábbi nehézségek utáni enyhülést jelenthet a hazai juh termékpályának, szó sincs arról, hogy az ágazatban minden tökéletesen alakulna. A juhtartók száma évtizedek óta csökken, a szegmens helyzete nem könnyű. Ebben a folyamatban az elmúlt évek, így a Covid és a nyomában szélsőségessé váló piaci viszonyok, valamint a kivételesen durva 2022-es aszály is sok negatívumot eredményezett.
Az emlékezetesen száraz 2022-es év hatásai a mai napig tartanak, a jelentősen romlott takarmányozási lehetőségek miatt ugyanis a termelők elkezdték gyéríteni az állományt, és a megmaradt juhok sem fejlődtek tökéletesen. Ez meglátszik a szaporulatban és így a mostani kínálatban is.
Nincs, aki folytassa?
A hosszabb távú hatások sem kedvezőek. Kiss György rámutatott: a juhászat alapjában véve Magyarországon családi gazdaságok keretében működik, ebben a szegmensben pedig egyre jelentősebb probléma lett a munkaerő hiánya és a családtagok elvándorlása, a generációváltás megoldatlansága.
A piac tehát bővül, de a juhtartás egy nagyon kemény, évi 365 napig tartó a törődést jelent.
A profik fejlesztenek, a lemaradók adósságot rendeznek
A munkaerő problematikájára válaszul valószínűleg itt is az iparszerűbb, technológiailag jobban felszerelt és nagyobb gazdaságok tudnak jól válaszolni – vélekedett az alelnök, aki szerint ugyanakkor ez a folyamat hazai szinten még messze nem tart ott, ahol például a professzionális, ausztrál juhfarmok esetében.
A mostani ünnepi időszak fokozottabb kereslete és a kedvezőbb takarmányárak tehát pozitívumot jelentenek, de összességében az ágazat továbbra is tartós nehézségekkel küszködik.
Az elmúlt évek problémáit ugyanakkor enyhítheti az, ha most jól sikerül a tavaszi szezon.
Az így keletkező bevételt a jobb helyzetben lévő, felkészültebb termelők valószínűleg technológiai fejlesztésekre, elsősorban az élőmunkát kiváltó beruházásokra költik majd. A nehezebb helyzetben lévő juhtartók számára is jó lehetőség jön most, ám valószínűleg ők a meglévő adósságaik egy részének rendezésére, az üzletmenetben keletkezett lyukak „betömésére” fordítják a várható bevételt.
Karácsony óta csörög a telefon
Amikor korai időpontra esik a húsvét, akkor általában magasabb árak realizálódnak a piacon. Ez ráadásul azért jelent nekünk, magyaroknak előnyt, mert mi intenzíven neveljük a bárányainkat. Az extenzíven tartott romániai bárányok például nem érik el a kellő vágási súlyt ilyenkor
– mondta el az Agrárszektornak Holló Mátyás családi gazdálkodó. Az ismert juhtartó, aki az Agrárszektor Év Állattenyésztője díjának jelöltje is volt korábban, hozzátette:
Érezhető az igény, a karácsonyi szezon óta folyamatosan keresleti piac van. Keresik az árualapot, a jó minőségű vágóbárányt, elsősorban Olaszországból.
Divatba jött a nagyobb súly
A termelő hozzátette: már az olasz vevők is elindultak a magasabb súlyú bárányok felé, de tény, hogy a muszlim vevők még mindig a nagyobb, akár jóval húsz kiló feletti élősúlyú bárányokat is megveszik.
Holló Mátyás úgy véli, hogy mindezek miatt várhatóan a nagyobb súlyú báránynak jó piaca lesz az elkövetkező hónapokban.
A termelő szerint a nagyobb súlyú bárányok iránti, Olaszországon kívüli kereslet kétségkívül erősödött az elmúlt években, Németországba, Ausztriába több nagy súlyú bárányt lehet értékesíteni. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jó minőségű magyar bárány vágósúlya a legdrágábbak közé tartozik Európában, ezt továbbra is leginkább az olasz vevők hajlandóak megfizetni. A muszlim piacra szánt bárányokat más technológiával, akár extenzív módon is lehet nevelni. Ezt, a kisebb költséggel előállított árut a muszlim vevők jobban meg tudják fizetni. A termelő szerint ugyanakkor az is fontos, hogy a piac stabil és a vevők megbízhatóak legyenek – ezzel kapcsolatban jobb tapasztalatai vannak például a Németországban élő másodgenerációs török vevőkkel, mint a törökországi partnerekkel.
Ezzel együtt Holló Mátyás is egyetértett azzal, hogy a jelenlegi piaci helyzetben megéri nagyobb súlyra hizlalni a bárányokat, hiszen így magasabb bevétel érhető el. A magyar termelők vélhetően erre fognak törekedni a következő hetekben.