Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az enyhe telek miatt minden évben egyre több van belőlük, a rossz hír pedig az, hogy a poloskának tulajdonképpen nincs természetes ragadozó ellensége. Ráadásul az elmúlt években tényleg rendkívül enyhék a telek, nincsen tartós fagy Magyarországon, így nem csökkennek az állományok sem. Felszaporodásuk mértékét egyébként főleg a táplálékforrások rendelkezésre állásának mértéke határozza meg. A paradicsomot, paprikát, málnát, borsót, babot és a káposztaféléket sem vetik meg és a dísznövényeket sem kímélik. De mit tegyünk, ha ellepték a kertünket?
A Dr. Kóbor Péter, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézetének tudományos munkatársa az Agrárszektornak korábban úgy fogalmazott, legtöbbet a megelőzés segíthet:
- Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
- Nem-olajos permetezés: egy bio módszer, amely a poloskalárvákat elpusztítja, de hasznos rovarokat nem. Hátránya, hogy kifejlett egyedek ellen nem hatásos.
- Ha már nagyon elszaporodtak a poloskák, akkor a kézzel gyűjtsük őket össze, majd dobjuk egy ecetes vizes üvegbe, hogy biztosan elpusztuljanak.
- Tegyünk sűrűn szőtt zsákocskákat azokra termésekre, amiket meg szeretnénk védeni (például paradicsom), így nem tudják a poloskák szívogatni.
Ha pedig nem a kertet támadják meg, akkor könnyen az otthonunkat vehetik célkeresztbe. A legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Legalább két hétig folyamatosan -10 fok alatti hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a telelő állományok egy része elpusztuljon. Olyan tartós hidegről pedig nem lehet beszélni, ami el tudná pusztítani őket. A szárazság azonban negatívan érinti őket. Most pedig nézzük, mit tegyünk, ha bejutottak a házba, lakásba:
- Egyszerűen kézzel is összegyűjthetjük őket, ha van rá kapacitásunk.
- Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
- Jó védekezési mód lehet, ha részint akadályozzuk a bejutásukat a lakásba - ezt viszont csak a passzentos, hézagmentesen felhelyezett szúnyoghálókkal lehetséges. Ha erre nincs lehetőség, az esti órákban kerülendő az égő villany melletti szellőztetés, ugyanis a fény vonzza a poloskákat is.
Jobb, ha hozzászokunk a „látogatásokhoz”?
Magyarországon az ázsiai márványospoloska és a zöld vándorpoloska számít problémás fajnak, amik ráadásul hazánkban megtelepedettnek tekinthetők, állományaik stabilak. Adott helyeken, ahol bőséges táplálékforrás, ott számíthatunk gradációra - ez abban különbözik az inváziótól, hogy már megtelepedett fajokra jellemző. Dr. Kóbor Péter korábban azt is elmondta, hogy az említett két poloskafaj jelenléte a természetes vagy természetközeli élőhelyeket sokkal kevésbé érinti, mint a termesztett növényállományokat. Elméletiekben azonban elmondható, hogy ilyen élőhelyeken felszaporodásuk a táplálékhálózatok minőségi-mennyiségi viszonyainak felborulását és egyes őshonos fajok kiszorulását eredményezheti.