Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Az enyhe telek és a változó klíma miatt minden évben egyre több poloskával találkozhatunk a kertekben és az otthonunkban is. Ráadásul invazív fajról beszélünk és gyakorlatilag nincs természetes ragadozó ellensége sem. Ahogy beköszönt a hűvösebb idő - például az ősz közeledtével -, a poloskák elkezdik keresni az áttelelésükhöz alkalmas helyet. Fészerekben, farakásokban tanyáznak, és tucatjával próbálnak bejutni a házakba, lakásokba is. Magyarországon az elmúlt években egyre nagyobb kártételt jelentenek a kertekben a behurcolt új poloskafajok. Ilyenek a 2002 óta Afrikából idevetődött, és jól befészkelődött, mára mindennapossá vált zöld vándorpoloska, és a 2013 óta Ázsiából behurcolt ázsiai márványospoloska is, mely utóbbi kezdetben inkább a nagyvárosok környékén volt a legelterjedtebb. A fő gond, hogy itthon nincs természetes ellenségük, tökéletesen megfelel számukra a magyar klíma, a kifejlett poloskák pedig igen ellenálló kártevők.
Ősszel jelennek meg tömegével, viszont, akinek kertje van, az tudja, hogy nyáron sincs nyugtunk tőlük. Azért is veszélyes ez a kártevők, mert nem válogatnak a növények között: több 100 növény tartozik a tápnövény körébe. Ezek között találunk mind termesztett mind vadon élő növényeket is. Szántóföldi növények közül a napraforgón, a kukoricán és a rizsen nagyon komoly károkat okoz. Gyümölcsféléken gyakorlatilag az összes termesztett fajon. Az egyik kedvenc tápnövénycsoportja azonban a hüvelyesek, mint például a bab, borsó, de legfőképpen a szójabab. Zöldség növények közül a legveszélyeztetettebbek a paprika és a paradicsom és a padlizsán. Dísznövények közül kimondottan kedveli a japán rózsát és a kányabangitát.
Lapunk is beszámolt nemrégiben arról, hogy az ázsiai márványospoloskák csoportosan telelnek. A kifejlett rovar pedig nagyobb valószínűséggel költözik be az otthonokba, épületrészekbe, mint a többi poloskafaj, és az ilyen helyekre való behúzódással vészeli át a hidegebb időszakot. Miután megtalálták a helyüket, hibernált állapotba kerülnek, a ház melegétől azonban gyakran aktívvá válhatnak. Fűtött helyiségek ideálisak a szaporodásukhoz is, így elterjedésük nagyon megkeseríthetik az emberek életét. Még nagyobb károkat okozhatnak a házak, udvarok környékén tavasszal, amikor felébrednek és óriási számban rajzanak ki. Felmerülhet bennünk a kérdés, hogy mit tegyünk, ha valóban megszállják a kertünket vagy az otthonunkat a büdösbogarak? Dr. Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet tudományos munkatársa az Agrárszektornak korábban kiemelte, hogy a legtöbbet a megelőzés segíthet:
- Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
- Nem-olajos permetezés: egy bio módszer, amely a poloskalárvákat elpusztítja, de hasznos rovarokat nem. Hátránya, hogy kifejlett egyedek ellen nem hatásos.
- Ha már nagyon elszaporodtak a poloskák, akkor a kézzel gyűjtsük őket össze, majd dobjuk egy ecetes vizes üvegbe, hogy biztosan elpusztuljanak.
- Tegyünk sűrűn szőtt zsákocskákat azokra termésekre, amiket meg szeretnénk védeni (például paradicsom), így nem tudják a poloskák szívogatni.
Ha pedig az otthonunkat veszik célkeresztbe, akkor bizony baj van, hiszen a legkisebb résen is bejutnak, így az ember gyakran csapatostul találkozhat velük a nyílászárók körül, vagy éppen a falakon. Legalább két hétig folyamatosan -10 fok alatti hőmérséklet kellene ahhoz, hogy a telelő állományok egy része elpusztuljon - ilyen tartós hidegről azonban gyakorlatilag évek óta nem lehet beszélni. Ha bejutnak a házunkba, fontos, hogy ne essünk pánikba, hanem cselekedjünk az alábbiak szerint:
- Egyszerűen csak gyűjtsük őket össze kézzel.
- Ha a levelek fonákján apró tojásokat látunk, akkor távolítsuk el a levelet a növényről, így a következő nemzedék kikelését megakadályozhatjuk.
- Jó védekezési mód lehet, ha részint akadályozzuk a bejutásukat a lakásba - ezt viszont csak a passzentos, hézagmentesen felhelyezett szúnyoghálókkal lehetséges. Ha erre nincs lehetőség, az esti órákban kerülendő az égő villany melletti szellőztetés, ugyanis a fény vonzza a poloskákat is.
Az ázsiai márványospoloska épületekbe való behúzódását, aggregációját legjobb megelőzni például egy jól záródó, erős szúnyoghálóval, az esetlegesen bejutott állatokat pedig kitessékelni. A kiskerti kártétel esetén is működhet a megelőzés, ami ez esetben azt jelenti, hogy a levelek fonákján található tojásokat, a levéllel együtt eltávolítjuk, ezzel megakadályozva az újabb nemzedék kikelését. A rovarölő szerek alkalmazása a már jelenlévő állatok ellen megoldást jelenthet, azonban két szempontból problémás. Egyfelől ezek nem szelektív szerek, így a környéken jelenlevő más, sokszor hasznos ízeltlábú szervezeteket is elpusztítják; másfelől, mivel ezek a rovarok főleg érésben lévő vagy érett terméseket részesítik előnyben, ezért a permetezés utáni kivárási idő sok esetben a termés elvesztését jelentheti
- fogalmazott korábban Dr. Kóbor Péter.
Ne használjunk szereket!
Bár sokan hajlamosak lehetnek mindent megtenni, ha büdösbogarakat látnak, ennek ellenére ne használjunk rögtön rovarölő szereket és más kemikáliákat. Ezeknek a szereknek az alkalmazása ugyanis a már jelenlévő állatok ellen megoldást jelenthet, viszont két szempontból problémás lehet:
- Ezek nem szelektív szerek, így a környéken jelenlevő más, sokszor hasznos ízeltlábú szervezeteket is elpusztítják.
- Mivel ezek a rovarok főleg érésben lévő vagy érett terméseket részesítik előnyben, ezért a permetezés utáni várakozási idő sok esetben a termés elvesztését is okozhatja.