Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Világszerte egyre nagyobb problémát okoz az állattenyésztőknek a madárinfluenza, amely miatt Magyarországon is több esetben kellett baromfiállományokat felszámolni. Újabban pedig olyan hírek is érkeztek a tengerentúlról, hogy a vírus – eddig valószínűtlennek tartott módon – kérődzőkben is megbetegedéseket okozhat.
Mint ismert, a múlt hónapban tehenek és kecskék is megfertőződtek a madárinfluenzával az Egyesült Államokban. Ez meglepő fejlemény volt a szakértők számára, mivel eddig nem gondolták, hogy fogékonyak lennének erre, a döntően szárnyasokat veszélyeztető betegségre.
Emberre is átterjedt és megjelent a tejben is
Az amerikai hatóságok ráadásul április elején közölték, hogy egy texasi tejgazdaságban dolgozó személy lábadozik a madárinfluenzából, miután szarvasmarhákkal érintkezett. A texasi az első olyan eset, amikor a madárinfluenza egy tehénről került át egy emberre.
Jelenleg egyre több amerikai államban több tehénállomány bizonyult érintettnek, ami a vírus emlősökre való átterjedésének újabb lépését mutatja.
A vírust ráadásul a fertőzött állatok tejében is kimutatták.
Európában nincs miért aggódni
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az Agrárszektor kérdésére ugyanakkor közölte:
Az Amerikai Egyesült Államokban szarvasmarhákból kimutatott madárinfluenza vírustörzsek nincsenek jelen Európában, így elhanyagolható annak a kockázata, hogy a madárinfluenza megjelenik kontinensünkön a szarvasmarhákban.
Az eddigi szabályokat kell betartani
A hatóság hozzátette: szarvasmarha telepeken nincs szükség célzottan a madárinfluenzához kapcsolódó, megelőző intézkedésekre. Ilyen telepeken egyéb, az európai szarvasmarhákban jelen lévő kórokozók elleni járványügyi védelem viszont kiemelten fontos. A járványvédelmi előírások következetes betartása általánosan csökkenti a kórokozók bejutásának és terjedésének esélyét, ez a madárinfluenza vírusára vonatkozóan is igaz.
Amennyiben mégis megjelenne a vírus, abban az esetben a telep zárlatát követően szigorú járványvédelmi intézkedésekre kerülne sor.
A szárnyasok vakcinája nem alkalmazható
Felmerülhet a védekezésben az oltás szerepe is, azonban a Nébih felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenleg forgalomban lévő madárinfluenza elleni vakcinákat csak baromfikra törzskönyvezték, emlősállatokban nem használhatóak.
Franciaországban már a kacsaállományok esetében zajlik egy nagyszabású oltási program, amelynek eddigi tapasztalatai alapján a vakcinázás nagy valószínűséggel csökkenti a nagyobb járványok kialakulásának esélyét, azonban vakcinázott állományokban is előfordult fertőzés – tette hozzá a Nébih.
Meg kell továbbá említeni, hogy a vakcinázásnak és az azt követő laboratóriumi vizsgálatoknak komoly költségvonzata van, valamint jelenleg a vakcina alkalmazása hátrányt jelent a nemzetközi kereskedelemben.
Különleges teendő nincs Európában
A Hivatal közölte azt is: mivel jelenleg elhanyagolható a betegség megjelenésének kockázata a szarvasmarha telepeken, ezért célzottan ezzel a vírussal kapcsolatban nincs teendőjük az állattartóknak. Mint fogalmaztak:
Azonban ahogy korábban is említettük: a szarvasmarhatartó telepeken szigorú járványvédelmi előírásokat szükséges betartani annak érdekében, hogy megakadályozzák az egyéb korokozók bejutását a gazdaságba.
Egyelőre nem lát ezügyben európai problémát Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács elnöke sem. Mint az Agrárszektornak elmondta:
A texasi eset kapcsán fontos megjegyezni, hogy egy rendkívül elszigetelt eseményről van szó, melynek pontos részleteit nem is ismerjük. Amennyiben Európában elfordult volna hasonló eset, akkor a szakma, az európai intézményrendszer, illetve az ellenőrző hatóságok azonnal tudomást szereztek volna róla.