A magyar galambtenyésztés biológiai és kulturális örökségünk különleges metszetét képviseli, amely több galambfajtánk képében világszerte elismert és népszerű csúcsteljesítményekkel büszkélkedhet. Ezen fajták közül többet is nemzeti kinccsé nyilvánítottak egyediségük és kifinomultságuk miatt, és mint ilyenek, a magyarság ízlésvilágát, szépérzékét és teljesítményét hirdetik. Egy elmélet alapján az Alföldön kialakult nagytestű galambfajtáink a köznyelvben máig fennmaradt “török galamb”-ra vezethetőek vissza. Eredetükről azonban hiteles források nem maradtak fent, a hagyomány a törökök által hátrahagyott galambokból eredezteti őket - írja közleményében a Debreceni Egyetem.

Bárki találhat most ilyet a földön: ezt tedd, ha te is ráakadtál

Ha megmentésre szorult madárfiókát találunk, számtalan szempontot mérlegelnünk kell.

A projekt keretében több tudományterület módszertanát alkalmazva, minden eddiginél részletesebben tárta fel Bagi Zoltán munkatársai segítségével ennek a fajtacsoportnak a történetét, majd ezt egy 320 oldalas, gazdagon illusztrált, színes kivitelű nyomtatott, valamint nyílt hozzáférésű elektronikus ismeretterjesztő könyvben publikálták. A kiadvány a MEC_K 141137 azonosítószámú pályázati program eredményeképp jött létre, melyhez az NKFI Hivatal által kibocsájtott Támogatói Okirat alapján a MEC_K_21 számú projekt keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapja nyújtott 7 999 000 Ft összegű vissza nem térítendő támogatást.

A kutatómunka eredményeképpen az elmúlt évek tudományos eredményei alapján a hazai kisállattenyésztési irodalomban eddig ismertnél jóval korábbra sikerült visszavezetni a Kárpát-medence galambtenyésztésnek történetét. A könyvben egzakt adatok bevonásával feldolgozásra került az említett fajták tenyésztéstörténete, illetve a kutatócsoport által elsőként elvégzett molekuláris genetikai vizsgálatok segítségével feltárult a fajták genetikai sokfélesége és filogenetikai kapcsolatai is.

Ehhez kapcsolódóan könyvet forgatók felfedezhetik a házi galambok legmeghatározóbb külső jegyeinek molekuláris genetikai hátterét is. Mindezen tudományos eredmények közérthető bemutatásán túl, az olvasók megismerkedhetnek a galambtenyésztés közösségteremtő és identitás megőrző szerepével, elsősorban a török galambtenyésztési kultúra példáján keresztül.

A könyv elején feltett kérdésre is választ kapunk, ugyanis mind a történeti, mind genetikai vizsgálatok eredményei egyértelműen alátámasztják, hogy ezek a galambfajtáink helyben, magyar tenyésztők munkája révén, az Alföld régiójában alakultak ki, tehát bennszülöttnek tekinthetőek.