Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Ez egy nagyon összetett betegség, amely az emésztőrendszert érinti és a bél bénulását idézi elő, ami folyadék felhalmozódását okozza a gyomorban és a vékonybélben, elzáródások keletkeznek a vastagbélben és kiszáradást okoz. A x0x0 három fő okra vezethető vissza a betegség kialakulása:
- veszélyes méreganyagokat termelő baktérium (Clostridium botulinum)
- a legelőn található gomba, amely mérgező anyagot termel
- lehetséges genetikai kapcsolat
- írja a NAK.
Úgy tűnik, hogy e tényezők egyike sem önmagában okozza az EGS-t, mivel számos egyéb körülménynek is fenn kell állnia a betegség előfordulásához. Ide tartozik az örökölt hajlam, az időjárási viszonyok (például hűvös, száraz időjárás rendszertelen fagyokkal), a talaj bolygatása, a talajhoz és a növényekhez kapcsolódó kórokozók és gombák jelenléte, az állat életkora, az immunrendszer ellenállóképessége, a táplálék minősége, a bélmikrobák állapota és a ló stresszszintje. Ez megmagyarázná, hogy egy adott területen legelésző ló miért halhat meg EGS-ben, miközben más társát nem érinti a betegség.
Az EGS-esetek az év bármely szakában előfordulhatnak, de április-június hónapokban sokkal gyakoribb, a csúcsidőszak általában májusra esik. A világ más országaihoz képest Nagy-Britanniában a legmagasabb az EGS-esetek száma. Az EGS bármely életkorban megjelenhet a lónál, de leggyakrabban fiatal felnőtt lovaknál fordul elő, 2-7 éves kor között.
Magyarországon a fűbetegséget először 2001. nyarának kezdetén figyelték meg hazánk egyik észak-magyarországi ménesében - olvashatjuk a Magyar Állatorvosok Lapjában. A fűbetegség egyelőre nem fordul elő kiterjedten Magyarországon, de a hazai és a környező országokban előforduló esetek felkészültséget kívánnak a magyar állatorvosoktól is, jegyezték meg a szerzők.
Veszélyt hordoz az is, hogy a tünetek kezdetben hasonlóak lehetnek a kólikázáshoz (kaparás, étvágytalanság, izzadás, has nézegetése). Ezek mellé társulhat túlzott nyálzás, bélhangok elmaradása, nagyon puffadt gyomor, aminek tartalma az orron keresztül kezd ürülni. Fontos jel lehet, ha lógnak a szemhéjak, nyelési nehézségeket mutat a ló, felhúzza a hasát („agárhas”).
Sajnos az EGS prognózisa rossz. A betegség akut, szubakut és súlyos krónikus formájával diagnosztizált lovakat állatjóléti szempontokat mérlegelve rendszerint elaltatják, hogy megelőzzék a további szenvedésüket. A fűbetegség heveny és félheveny formája a kiterjedt idegsejtvesztés miatt halálos kimenetelű. A krónikus esetek körülbelül 40-50 százaléka élheti túl, ha alkalmas intenzív ápolásra és állatorvosi kezelésre. Az EGS-re gyógymód egyelőre nincs, a felépülést támogató lépéseket lehet tenni, amennyiben a ló hajlandó enni és inni, és nincsenek folyamatosan hasi fájdalmai. A kezelés hosszú, magas költségekkel jár, és nincs garancia a sikerre. A túlélő lovak viszont az esetek harmadában általában tünetmentessé válnak 6 hónappal a kezelés megkezdése után.
A The Moredun Foundation Equine Grass Sickness Fund a kockázatok csökkentésére az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:
- ahol korábban EGS-esetek fordultak elő, azokon a területeken minimalizálni kell a legeltetést
- minélkevésbé érdemes bolygatni a legelőt/talajt (építési munkákkal, földmunkákkal, boronálással)
- kerülni kell a hirtelen étrendváltást
- vizsgálatokra alapozott féreghajtási programot érdemes követni, hogy elkerüljék a féreghajtószerek szükségtelen alkalmazását
- a lovak legeljenek együtt kérődzőkkel például juhokkal
- a trágya begyűjtése a területről kézi erővel történjen
- a friss fű mellé érdemes kiegészítő takarmányt adni (például szénát)
További megfigyelések alapján dokumentálták, hogy ahol sok a lóhere és boglárka az a terület kockázati tényező lehet. A szelénhiány is összefüggésbe hozható az EGS-sel, valamint a közelmúlt stresszhatásai (pl. új helyre költözés, hosszú utak) is a betegség kialakulásának irányába hathatnak. Legfontosabb tehát az, hogy a gazdája ismerje lovát, lehetőség szerint naponta többször nézzen rá ő maga, vagy a gondozó és gyanús jelek esetén azonnal hívja fel az állatorvost.