A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Baranya vármegyében magas kockázatú területet jelölt ki az afrikai sertéspestis (ASP) miatt, miután Horvátországban a magyar határ közelében több kitörést is regisztráltak. A 15 vadgazdálkodási egységre kiterjedő intézkedés azután született, hogy júliusban a horvátországi Kácsfalu és Bolmány községekben házisertés-állományban, majd Kácsfalu és Valpó külterületén vaddisznókban is kimutatták a betegséget, mindössze 20 kilométerre a magyar határtól - írta meg a Világgazdaság.

A Nébih értékelése szerint a térség vírusterheltsége magas, ami növeli a hazai vaddisznóállomány fertőződésének kockázatát. Az ASP jelenléte a régióban folyamatos: márciusban a romániai Temes vármegyében több nagy létszámú sertéstelepen, Horvátországban házisertés-állományokban, Szerbiában pedig mind házi sertésekben, mind vaddisznókban számos esetet azonosítottak.

Az ASP-kitörésekről márciusban elvonta a figyelmet, hogy több mint ötven év után újra megjelent Magyarországon a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF). A betegség öt Győr-Moson-Sopron megyei telepet érintett, összesen 19 ezer állatot. A fertőzés megjelenése jelentős riadalmat keltett a hazai állattenyésztők és élelmiszer-feldolgozók körében a súlyos gazdasági következmények miatt.

Bár június 6-án bejelentették, hogy Magyarország sikeresen megfékezte a betegséget, és az Európai Unió feloldotta a korlátozásokat, a károk továbbra is jelentősek. Az unión kívüli országokkal folytatott kereskedelem helyreállításához kétoldalú megállapodásokra van szükség, ami akár egy évnél is tovább tarthat. Az állategészségügyi hatóság célja, hogy az Állategészségügyi Világszervezet (WOAH) ismét megadja Magyarországnak a mentes státuszt, amelynek kérvényezésére július közepén nyílt lehetőség.

A mentesség megszerzésének hosszadalmas folyamatát jól példázza a kéknyelv-betegség esete. A 2015-ben járványszerűen elterjedt betegségtől való mentességet a WOAH feltételei szerint már 2017-ben elértük, de az Európai Bizottság csak 2021 februárjában ismerte el hivatalosan. Ezt a státuszt most veszélyezteti, hogy a környező országokban, például Szlovéniában júliusban újra megjelent a kórokozó.

2023 elején egy korábban Európában nem észlelt betegség, a kiskérődzők pestise is felbukkant Zala vármegyében, amit gyorsan sikerült megfékezni. A juhokat és kecskéket fenyegeti továbbá a juh- és kecskehimlő is, amely bár Magyarországon nincs jelen, Romániában több kitörést is regisztráltak júniusban. Ez a betegség a 70-es évek végére eltűnt Európából, de azóta rendszeresen visszatér: Spanyolországban 2022-ben, Bulgáriában és Görögországban 2023 őszén jelentettek eseteket.

Új fenyegetést jelent a korábban főleg Afrikában és a Közel-Keleten előforduló bőrcsomósodáskór, amelyet idén Szardínián, Lombardiában és Franciaországban is kimutattak. Bár Magyarországon nincs jelen, a megnövekedett járványügyi kockázat miatt az országos főállatorvos elrendelte a szarvasmarha- és bivalyszállítmányok fokozott ellenőrzését.

Július közepén Horvátországban lépfene okozott hirtelen elhullást a marhaállományban Split-Dalmát és Sibenik-Knin megyében, amire a horvát hatóság zárlattal reagált. A lépfenét okozó Bacillus anthracis baktérium spórái évtizedekig életképesek maradhatnak a talajban, és a betegség nemcsak házi és vadon élő állatokat, hanem embert is megfertőzhet.