A különféle vírusok csak a gazdasejten belül képesek szaporodni, és mindegyik vírus esetében létezik egy vagy több olyan sejttípus, amelyhez kifejezetten kötődik. Mint azt Fodor László, az Állatorvostudományi Egyetem Járványtani és Mikrobiológiai Tanszékének egyetemi tanára az Agrárszektornak elmondta, a száj- és körömfájás vírusa elsősorban a párosujjú patás állatok felső légúti hámszöveteiben, tehát a garatban, a torokban és a mandulában szaporodik, majd a nyirokcsomóba is eljut és képes szétterjedni a fertőzött állat egész szervezetében.

Ennek követkeményeként a vírus szinte minden testváladékban, azaz a vizeletben, bélsárban, nyálban, orrváladékban és akár a tejben is képes ürülni. Ráadásul ez az ürítés a fertőzést követően igen gyorsan, akár 9-10 óra után elkezdődhet, méghozzá úgy, hogy eközben az állat fertőzöttségére egyetlen látható tünet sem utal.

Ez a gyors vírusürítés a szakember szerint azzal magyarázható, hogy a vírus örökítőanyaga egy egyszálú, pozitív irányultságú RNS, ami hírvivő RNS-ként, azaz mRNS-ként is funkcionál. Ez a tulajdonság teszi lehetővé azt, hogy az állati sejtbe kerülést követően gyakorlatilag azonnal megindulhat a vírusfehérjék szintézise, miáltal a vírus rendkívüli gyorsasággal képes elszaporodni a fertőzött szervezetben.

Ahogy szaporodik a vírus, a hámsejtekben elfajulás történik, majd hólyagok alakulnak ki, ami az egyik legfontosabb tünetnek számít. Később ezek kifakadnak, a helyükön pedig kimaródások képződnek, amelyek jelentős fájdalmat okoznak az állatnak. Mivel ezeknek a hólyagoknak a fala és a bennük lévő hólyagfolyadék szintén bőséggel tartalmaz vírust, a felszakadás pillanatában nagy mennyiségű vírus keveredhet a nyálhoz

– emelte ki Fodor László, majd hozzátette: a vírus borjak, bárányok, gidák, valamint a nagy súlyú és keveset mozgó állatok, például a hízóbikák esetében a szívizmot is támadhatja, a lovak azonban egyáltalán nem fogékonyak a betegségre.

Az egész folyamat legkritikusabb pontja a száj- és körömfájás vírus sejtekbe való bejutása. Ehhez ugyanis a vírus felszínén lévő egyik szerkezeti fehérjére is szükség van, amely felismeri a gazdasejtek felszínén lévő receptorokat és kötődik hozzájuk. A lovak sejtfelületein lévő receptorok azonban eltérnek azoktól, amelyekhez a száj- és körömfájás vírus képes hatékonyan kapcsolódni, így esetükben a vírus nem tud bejutni a sejtekbe és fertőzés sem alakul ki.

Tényleg mesterséges a körömfájás vírus? Megszólalt a szakértő

A vírus örökítőanyagának módosítása és a szándékos behurcolás is terrortámadásnak minősülne.

Itt érdemes megjegyezni azt, hogy a száj- és körömfájás vírusa tulajdonképpen az embert is megfertőzheti a laboratóriumi munka vagy fertőzött állatokkal való közvetlen érintkezés során, a levegőben terjedő vírusrészecskék vagy fertőzött tárgyak útján, ez azonban rendkívül ritka. Az elmúlt évszázadban például nem több, mint 40 ember szervezetében mutatták ki a vírus jelenlétét az egész világon.

Az emberek esetében a tünetek között rossz közérzet, torokfájás, láz és fejfájás fordulhat elő, továbbá jellemző tünet az állatoknál tapasztalhatóhoz hasonló hólyagos elváltozások megjelenése is, különösen a kézen, a nyelven és a szájpadláson. Ennek a kockázatnak azonban leginkább a beteg haszonállatokkal közvetlenül érintkező személyek, így például a gazdák, az állatorvosi és a leölést végző személyzet tagjai vagy a vakcinagyártó intézetben dolgozók vannak kitéve. A vírus emberről emberre történő terjedéséről ugyanakkor eddig nem számoltak be.

Rémálom a vadászoknak: tényleg megfertőzheti a magyar vadakat a vírus?

Korábban gyakran előfordult, hogy vadakat is megfertőztek a száj- és körömfájásos haszonállatok. Mi jöhet most?

Ezért rendkívül ellenálló a száj- és körömfájás vírusa

A védekezésben az egyik legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a száj- és körömfájás vírusa kifejezetten jó ellenállóképességű vírusnak számít, amit a szerkezete határoz meg. Az ún. burkos vírusokkal ellentétben ugyanis nincs zsír- és fehérjeszerű anyagokból álló védőburka, emiatt pedig – bár fordítva lenne logikus – sokkal jobban ellenáll a különféle környezeti hatásoknak.

Amit a száj- és körömfájás vírus nem visel el, az a savanyú kémhatás, így ha a pH-érték 6-6,5 alá csökken, a vírus elveszíti a fertőzőképességét. A vírus azonban a valóságban nem önmagában, hanem például nyállal, hámcafatokkal, bélsárral vagy tejjel ürül, ezek az anyagok pedig sokáig képesek védeni, fertőzőképesen tartani a vírust. Laboratóriumi vizsgálatok alapján tudjuk azt is, hogy a vírus 50 °C fölött is inaktiválódik, ez azonban természetes körülmények között és például láz formájában nem fordul elő

– mutatott rá Fodor László.

Épp a vírus ezen tulajdonságai miatt mondhatjuk tehát azt, hogy az utolsó esetet követően nagyjából három hónap után múlhat el a veszély.

A gyógyult és a vakcinázott állat is puskaporos hordó

Fontos azt is megjegyezni, hogy a fertőzésen átesett, felgyógyult állat szervezetében immunválasz alakul ki, amely néhány évig védelmet tud nyújtani az újabb fertőzéstől. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vírus el is tűnik az állat szervezetéből.

A fertőzésen átesett állatok ugyanúgy hordozzák és ürítik a vírust, ami bármelyik pillanatban újabb járványkitörést okozhatna. Éppen emiatt van szükség a betegség megjelenésekor az adott létesítményben tartott állatok lehető leghamarabbi leölésére – még akkor is, ha ez az eljárásrend az elmúlt hetekben rendkívüli módon megosztotta a közvéleményt.

Mint azt Fodor László az Agrárszektornak elmondta, ugyanígy hordozzák és ürítik a vírust a vakcinázott állatok is, ezért nem jelentene megoldást az, ha most az összes hazai párosujjú patás állomány vakcinázása megtörténne. És emiatt nem jelente megoldást az sem, ha most egycsapásra kifejlesztenének a biotechnológus szakemberek egy modern, új elven működő vakcinát. Azzal sem lehetne ugyanis megakadályozni azt, hogy az állatok ne hordozzák tovább a vírust.

Magyarországon korábban zajlott ugyan vakcinázás, ez azonban nem jelentett abszolút védelmet, hiszen az állatok jó része továbbra is hordozta a vírust. A száj- és körömfájás-mentes státusz elérése érdekében tehát az 1980-as évek végén felhagytak a vakcinázással, és sok más európai országhoz hasonlóan azt a stratégiát választották, hogy egy esetleges későbbi kitörés esetén az érintett állományokat felszámolják.

Ezért ölik le az állatokat: nincs sok mozgástér

A száj- és körömfájással fertőzött telepen az állatok leöléséről EU-rendelet szól, a szomszédos telepek egészséges állatai esetében a magyar hatóságok döntenek.

Magyarország teljes mentessége tehát csak akkor érhető el újra, ha már nem lesz egyetlenegy beteg állat sem az országban, és bizonyossá válik, hogy fertőzőképes vírus sem maradt fenn sehol a környezetben. Ehhez azonban előttünk áll egy körülbelül háromhónapos, feszültséggel teli várakozási időszak, amikor minden újabb kitörés nélküli nap megerősítheti, hogy a hatóságok sikerrel fékezték meg a vírust.