A csütörtöki kormányinfón a miniszter újságírói kérdésre reagálva közölte, hogy laboratóriumi információk alapján lehetséges, hogy a száj- és körömfájás mesterségesen, egy kémcsőben jött létre. Arra a felvetésre, hogy biológiai támadás érte-e Magyarországot, Gulyás Gergely azt mondta, hogy ezt 100%-ig nem tudja megerősíteni, és a vizsgálatot, amire a kijelentését alapozza, egy külföldi laborban végezték, amint arról az Agrárszektor is beszámolt.

Kemenesi Gábor virológus szerint ez azt jelentené, hogy valaki összerakott egy vírust, ám ennek a lehetősége tendál a nullához. A szakember elmagyarázta, hogy amikor a rendelkezésre álló genetikai adatok alapján megtörténik a vírus besorolása, az nem a teljes genom alapján történik, így ebből annyi következtetést lehet levonni, hogy az mely országokban terjedő törzsekhez hasonlít a leginkább.

A ragadós száj- és körömfájás kórokozója évszázadok óta fertőzi az állatállományokat, és ez volt az első állati vírus, amit a tudomány még a 19. század végén felfedezett. A vírus, amit Magyarországon eddig négy Győr-Moson-Sopron megyei szarvasmarhatelepen mutattak ki, az európai uniós laboratóriumi vizsgálatok szerint az O-szerotípusba tartozik. Ez a világon kiinduló ragadós száj- és körömfájás járványok több mint kétharmadáért felelős, és évtizedek óta ismert.

Kemenesi Gábor elmondta, hogy bár a kémcsőben kreált vírus képe nagyon kedvelt téma az összeesküvés-elméleteket kreálók körében, valóban fordult már elő olyan a ragadós száj- és körömfájás vírus esetén, hogy egy korábban laboratóriumban használt törzs okozott kisebb járványt. Ez még 2007-ben történt az Egyesült Királyságban, és egy laboratórium rossz szennyvízkezeléséhez volt köthető. Az európai referencialaboratórium vizsgálatának eredményéről még annyit tudunk, hogy a magyarországi vírus egy 2018-ban, Pakisztánban észlelt változattal áll legközelebbi rokonságban. Pakisztánban, sok más ázsiai országhoz hasonlóan a vírus endemikus, vagyis folyamatosan jelen van és fertőzi az állatállományokat, ezzel minden évben súlyos gazdasági károkat okozva a gazdáknak.

A genetikai adat Kemenesi Gábor szerint indikációként szolgálhat, de a járvány eredetét egyéb nyomozásoknak kell feltárnia. A szakember szerint az elérhető hírek alapján a mostani hazai járvány pakisztáni eredetű lehet.

A mesterséges környezetre vonatkozó megjegyzés tudományosan értelmezve azt jelentheti, hogy egy pakisztáni laboratóriumban regisztrált törzshöz hasonlít a legjobban, mondta Kemenesi, de ezt részleges genomadat alapján állapítják meg, és a hasonlóság önmagában kevés. Azt, hogy a vírus onnan miként jutott el hozzánk, és jelen volt-e a kettő között a természetben, járványügyi nyomozásnak kell feltárnia, amihez elengedhetetlenek a megfigyelési (surveillance) adatok. A virológus szerint a genetikai adatokból esetenként igen téves következtetések vonhatók le, amire egy korábbi ebolajárvány során is volt példa.

Hasonlóan látta a helyzetet Boldogkői Zsolt virológus, a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Biológiai Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, aki szerint ha a vírust módosították, akkor elméletileg lehet olyan nyomokat, idegen szekvenciákat találni benne, amit normál esetben a vírus nem tartalmaz, ez pedig igazolhatja a mesterséges beavatkozást. A szakember rámutatott, hogy a fertőzés mesterséges eredete jelentheti azt is, hogy valaki szándékosan hozta be a vírust Magyarországra. Boldogkői Zsolt azonban figyelmeztetett, hogy 

bármi is derül ki a vizsgálatok során, a mesterséges eredet felvetése csak olaj volt a tűzre, hiszen a száj- és körömfájás vírus kapcsán már így is rengeteg összeesküvés-elmélet kering az országban. Ha pedig valóban kiderül, hogy egy egyéni akció, egy szervezet vagy akár egy állam áll mögötte, az rendkívül súlyos támadást jelentene az országunk ellen. Ameddig viszont nem derül fény az idegen eredetet alátámasztó komoly bizonyítékokra, addig érdemes úgy kezelni, hogy természetes eredetű a vírus.

Tényleg mesterséges a körömfájás vírus? Megszólalt a szakértő

A vírus örökítőanyagának módosítása és a szándékos behurcolás is terrortámadásnak minősülne.