Egyre több ilyen különleges állat él Magyarországon: bárki találkozhat velük

Egyre több ilyen különleges állat él Magyarországon: bárki találkozhat velük

Szászi Zoltán
A világ utolsó vadlovainak egy csoportja Prágából katonai géppel tér vissza Kazahsztánba, a közép-ázsiai sztyeppére. A Przewalski-ló megmentése nemzetközi sikertörténet, amiben a magyaroknak is nagyon nagy szerepe volt.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

Hosszú, nehéz sors után úgy tűnik, az utolsó vadló-faj visszatér Közép-Ázsia füves síkságaira. A Przewalski-ló, ami egykor az egész ázsiai sztyeppén elterjedt volt, a második világháború utánra majdnem teljesen kihalt a vadonban, így a Prágai Állatkert vezetésével nemzetközi összefogás indult a megmentésükre 1959-ben. A háború után Münchenben és Prágában megmaradt harmincegy lóból kilenctől származik a későbbi fogvatartott populáció. Az 1950-es évek végére tizenkét példány maradt a világ állatkertjeiben. A Przewalski-ló az 1960-as évekre végül (fogvatartott állományait kivéve) teljesen eltűnt, és félő volt, hogy az utolsó vadló végül kihal.

Vissza a vadonba

A Prágai Állatkertből idén júniustól különleges, hosszan előkészített akció keretein belül egy kis Przewalski-ló populációt telepítenek Kazahsztánba, ahol a világ utolsó vadlova az őshazájának számító közép-ázsiai sztyeppén újra megtelepedhet. A tizenötévnyi előkészítő munkát követően katonai géppel érkeztek a lovak, először egy csődör, Zorró, és két kanca, Zeta II és Ypsilonka, majd egy későbbi járattal még négy kanca, Tessa, Wespe, Umbra és Sary. Az Independent szerint a következő öt évben még negyven lovat terveznek a Prágai Állatkertből Kazahsztánba költöztetni.

Többszáz év után ezek az első vadlovak a kazahsztáni sztyeppén. Még nagyon sok dolgunk van, de ez egy történelmi pillanat

- nyilatkozta Miroslav Bobek, a Prágai Állatkert igazgatója a Reutersnek.

Kazahsztánban érkezés után azonban nem lehetett az állatokat csak úgy szélnek ereszteni. Leszállás után hosszú reptéri transzfer várt a lovakra, amik még hétórányi utazással megérkeztek Arkalyk közelében lévő köztes szállásukra. A hatóságok itt két, összesen 80 hektáros körbekerített legelőt alakítottak ki a lovaknak, ahol ellenőrzött körülmények között szokhatnak hozzá a sztyeppei viszonyokhoz. Az állatoknak képesnek kell lennie ellenállni a viszontagságoknak, a zord, fagyos sztyeppei télnek, az élősködőknek, és meg kell tanulniuk a sztyeppén a hó alól is kikaparni az élelmet. Ha felkészültek régi-új otthonuk birtokba vételére, a vadlovak nagy területet tudnak majd belakni: Az Altyn Dala, avagy a központi sztyepperégió Kazahsztánban mintegy hétezer négyzetkilométeres terület, amiben vizes élőhelyek is vannak a füves pusztákon kívül.

Az 1,4 méter magasságú, homokbarna Przewalski-lovak nem túl nagytestűek. Nikolaj Michajlowicz Przewalski (1839-1888) geográfus, felfedező, katonatiszt a XIX. század végén fedezte fel őket. Kazahsztánba most közel kétszáz év után kerül vissza a vadló-faj, ami mezőgazdaság és egyéb emberi tevékenység miatt tűnt el a sztyeppéről. Bár a faj az eurázsiai vadlovak közül az utolsó életben lévő, a Przewalski-lóhoz hasonló vadlovak a mezolitikumból, húszezer évvel ezelőttről feltűnnek európai barlangrajzokban, és öt és fél ezer évvel ezelőtti Közép-Ázsiában a Przewalski-ló maradványait a rézkorszaki állattenyésztéssel összefüggésben találták meg a régészek.

A magyarok is keményen küzdöttek a megmentésükért

A Przewalski-ló megmentéséhez nemzetközi összefogásra volt szükség. A Prágai Állatkerten kívül pedig az egyik legfontosabb rezervátum a fajmentésben Magyarországon van, a Hortobágyi Nemzeti Parkban. A Pentezugi Vadlórezervátumban a világ legnagyobb félvad Przewalski-ló populációja él. 1997-ben kerültek ide a vadlovak először, az akkori huszonkét egyedről húsz év alatt háromszázra nőtt az egyedszám.

A Hortobágyi Nemzeti Parkban pedig azzal a céllal jött létre a Pentezugi Vadlórezervátum, hogy egy vadonjellegű részt hozzanak létre a Nemzei Parkon belül, ahol minimális emberi beavatkozással lehet a füves pusztát fenntartani. A rezervátum maga egy háromezer hektáros terület, ahol sem vizet, sem takarmányt nem kapnak a lovak, télen a hó alól kell kikaparják a füvet, ahogy most azt a Kazahsztánba költözött kuzinjaiknak is bizonyítani kell, mielőtt a sztyeppére engedik őket. A Pentezugi Rezervátum azonban nem csak, hogy otthont ad a vadlovaknak, hanem az itt végzett kutatások, drónnal készült felvételek, itt gyűjtött adatok nagyon fontosak a faj tudományos kutatásában is, ami segíti a konzervációs törekvéseket. Itt egyébként nem csak a Przewalski-ló, hanem a rekonstruált őstulok is helyet kapott.

Az Alföld füves pusztái az Eurázsiai Sztyeppe legnyugatabbi pontját képezik. A magyarországi Nemzeti Parkoknak nagy tapasztalata van ennek a füves élőhelynek és a hozzá kapcsolódó fajoknak a megőrzésében. Erre egy másik példa a Kiskunsági Nemzeti Park, ami az 1990-es évek óta részt vesz a szürkemarha tenyésztésében és természetvédelmi célú hasznosításában, génmegőrzésben.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Állattenyésztés

Ki szeretne drágább csirkét venni?

A broilercsirkék tartása drámai fejlődésen ment keresztül, jelenleg azonban egyre növekvő ellenérzéseket vált ki a társadalomban.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?