Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Mesterséges körülmények között a sertések lakókörzetének tekinthető az a fizikailag körülhatárolt kutrica vagy rekesz, amelyben adott korcsoportban tartják őket. Amennyiben a fakkok kialakítása a sertések viselkedési sajátosságai szerint történik, vagyis az ember a funkcionális terek kialakítását segíti - olvasható a MÁSZ oldalán. A funkcionális terek azt jelentik, hogy az etető- és itatóberendezéseket, a trágyázási és pihenési zónákat a természetes viselkedési formákkal összhangban helyezi el az ember, amivel rengeteg takarítási munkát, almozásos tartás esetén alomanyagot, a higiéniai viszonyok könnyebb fenntartása miatt gyógyszerköltséget spórolhat meg. A bélsár- és a vizeletürítés természetes lokalizálásával, minél kisebb felületre szorításával jóval kisebb lesz az istállóban a károsanyag-kibocsátás (ammónia és üvegházhatású gáz emissziója), valamint a bűzterhelés mértéke, ezzel párhuzamosan az egyre felértékelődő melléktermék, a szerves trágya beltartalmi értéke jelentősen javul.
Már a pontos tervezéssel is rengeteg pénzt takarítható meg
Mesterséges környezetben a fakkok kialakítása lehetőleg ne szabályos négyzet, hanem téglalap alakú legyen. A trágyázótér stabilabb fenntartása érdekében, hogy a pihenőtér ne szennyeződjön, érdemes a fakkokat úgy tervezni, hogy a trágyázótér az egyik rövid oldalra kerüljön, az istálló hűvösebb részére, például fal mellé, ablak alá. Ezen terület felett kell elhelyezni az itatókat, hogy a csurgalékvíz közvetlenül ide folyjon. A sertések ugyanis a hűvös, nedves helyen ürítenek szívesen.
A tömör fallal (például műanyag szendvicspanel) elválasztott kutricák alkalmazása esetén is érdemes a trágyatér szélességében rácsos elválasztót használni a szomszédos fakkok között, ezzel kihasználva a territoriális viselkedésüket, mert ahol össze tudnak szagolni, ha idegen falkabéliekkel találkoznak, ott igyekeznek üríteni. Az etetőberendezéseket azonban nem szabad közvetlenül a trágyázótérre helyezni, így ugyanis kevésbé szennyeződik a takarmány. Mégis, a trágyatérhez közel kell lenniük, mert az evés mint aktív tevékenység közben is előfordul, hogy ürítenek a sertések, főleg, ha kombinált vagy nedves etetést alkalmaz az ember.
Nem mindegy, milyen padozat van a sertések alatt
Tömör padozat felett kevesebb a takarmánypazarlás. Részleges rácspadlós technológia esetén tehát a trágyázótér-padozat legyen rácsos, az etető- és pihenőtér pedig tömör. Az aktív területek fölött (trágyázó- és itató-, valamint etetőtér) érdemes erősebb megvilágítást alkalmazni, ezek fölött elhelyezni a világító testeket. A sertés sötétben nem lát jól, világosban szívesebben végzi aktív tevékenységeit, a gyengébben megvilágított részeken szívesebben pihen, rejtőzködik. Az előzőkből következik, hogy a pihenőtér a trágyatértől legtávolabb kerüljön, nem baj, ha kissé gyengébb fényviszonyok mellett, lehetőleg tömör padozatra.