Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A HungaroMet Zrt. adatai szerint Magyarországon a nyári középhőmérséklet 1901 óta országos átlagban 1,74 Celsius-fokkal nőtt, és jóval több a hőségnapok - amikor a napi maximumhőmérséklet 30 Celsius-fok vagy afölötti - és a forró napok száma, amikor a csúcshőmérséklet meghaladja a 35 Celsius-fokot 120 év alatt több mint két héttel nőtt a hőségnapok száma és nőtt a trópusi éjszakáké is, amikor egész este nem csökken a hőmérséklet 20 Celsius-fok alá - írta meg a MÁSZ. A hűtést igénylő napok száma ezzel párhozamosan 2,5 szeresére nőtt. A legnagyobb mértékben az augusztus havi adatokban mértek emelkedést. 1901 óta a tíz legmelegebb nyárból nyolc az elmúlt 20 évben, kettő a 90-es években volt. Azon kívül, hogy 30 Celsius-fok felett már érezhetően (10-15%-kal) csökken az állatok étvágya, termelése, termékenyülése, az istállók, fejőházak és az irodák hűtése, az árnyékolás, párásítás jelentős többletkiadást, újabb és újabb beruházásokat követel.
2024. július 12-én tették közzé a kis és nagy ÁTK (telepkorszerűsítési) felhívásait. A kisebb beruházások támogatására kiírt kis ÁTK-ra 2024. szeptember 17. és 2025. április 14. között, a nagy ÁTK-ra pedig 2024. október 15. és 2025. június 2. között lehet pályázatot beadni.
A kis ÁTK-ra lehet majd építéssel nem járó eszközbeszerzésre is jelentkezni. A megvalósításra 24 hónap áll rendelkezésre, a nagy ÁTK esetén pedig 36 hónap. Fontos újítás a biztosítékmentes előlegfinanszírozás. Így akár a támogatás 25%-át (legfeljebb 50 millió forintig) előlegként lehet igényelni 0% kamattal. A támogatás intenzitás célterülettől függően 50-80%-os.
Szélsőséges időkben nagyobb hangsúlyt kell fektetni az állatok védelmére
Az állatvédelmi szempontok betartására ilyen szélsőséges időben a szokásosnál is nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Ezek közül a legfontosabb az állatok ellátása friss ivóvízzel, de arra is kiemelten kell figyelni, hogy legyen számukra árnyékos pihenő, a legeltetett állatoknak pedig delelő. Az istállókban a hűtés, a szellőztetés, a légcsere és párásítás technológiája egyre kifinomultabb, de ugyanakkor bonyolultabb és karbantartás igényes rendszerekkel valósul meg. Kánikulában egy áramkimaradás vagy műszaki meghibásodás igen jelentős károkat tud okozni, de ha minimalizáljuk ezeket a kockázatokat, az nem kidobott pénz.
Fontos az is, hogy ne szállítsuk az állatokat kánikulában napközben pár óránál hosszabb ideig! A török élőmarha és juh export le van tiltva ilyen időben, de a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) arra kéri a hatósági állatorvosokat és gazdákat, hogy minden külföldi és belföldi állatszállítást hajnalban vagy éjszaka végezzenek, hogy elkerüljük a szállítótér túlmelegedését!
A kánikulák egyre jobban részei az életünknek. Az az állattenyésztő jár el helyesen és az jár jobban, aki ehhez minél inkább megpróbál alkalmazkodni és állatainak a lehető legjobb (legelviselhetőbb) körülményeket tudja biztosítani.