Idén az elhúzódó aszály és más időjárási anomáliák miatt 2200 halgazdálkodási vízterület mintegy 10-15%-ánál történ halpusztulás, ami milliárdos károkat okozott a halastavakban és a horgászvizekben. Kovács György Zoltán, a Horgász Egyesületek BAZ Megyei Szövetségének elnöke elmondta, hogy több tényező együttes jelenléte szükséges ahhoz, hogy a vizekben tömeges halpusztulás következzen be, ezek közül a legfontosabb azonban az, hogy oxigénhiányos állapot keletkezzen - írta meg a Boon.hu. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy nem mindegyik halfajnál jelentik ugyanazok az oxigénszintek a megfelelő életkörülményeket. A ponty például jobban bírja a 2%-os oldott oxigént, míg a süllő és balin ettől magasabb értéknél is valószínű, hogy el fog pusztulni.

Nincs halpusztulás, ha elegendő oxigén van a vízben

A vízben a zöld alga és a zöld növényzet a napfény hatására termeli az oxigént, illetve ahogy mozgatja a szél a vízfelszínt, itt is plusz oxigénfelvétel történik. Amikor eljön az éjszaka, akkor az algáknak meg a növényzetnek az oxigéntermelése leáll, így ez a legkritikusabb időszak. Ez mindig a hajnali órákban történik, aztán mikor kisüt a nap, ez helyreáll. A halak ezt tudják és az alsó rétegekből feljebb jönnek - magyarázta a szakember.

A probléma akkor van, ha nagyon felmelegszik a víz és az alsó rétegekben lévő iszap és az iszapban lévő rothadás hatására mérges gázok szabadulnak föl. Kovács György Zoltán hozzátette, hogy ezek még önmagában nem fognak tragédiát okozni, mert a rothadás egy természetes folyamat. Ellenben, ha a hőmérséklet hirtelen lehűl és a légnyomás csökken, akkor sokkal nagyobb mennyiségű gáz szabadul fel az iszapból és ez elpusztíthatja az oxigént termelő élőlényeket.

Idén valamennyi feltétel adott volt

Ezek a feltételek sajnos ebben az évben adottak voltak. Kovács György Zoltán elmondta, hogy a hazai vizek nagyon felmelegedtek, majd jött a hirtelen lehűlés ennek következtében sajnos a Rakaca-tavon kisebb mértékű süllőpusztulás következett be, illetve Taktaharkányból is érkezett jelentés halpusztulásról. A horgászok számára egy intő jel lehet és erre érdemes figyelni, ha a halak elkezdenek feljönni a víz felszínére és pipálnak. Ilyenkor az a vizet szűrik keresztül a kopoltyún, amely közvetlenül találkozik a levegővel, így jutnak oxigénhez.

Kovács György Zoltántól kifejtette, ha ilyen jellegű probléma lép fel, akkor mesterséges módon el kell kezdeni forgatni a vizet, motorcsónakkal vagy jet-ski-vel. A Rakaca-tavi pusztulás esetében egész éjszaka két motorcsónakkal járták a vizet, másnap pedig egy jet-ski száguldozott a tavon. A két jármű teljesen másképpen forgatja a vizet, a motorcsónak az iszap irányából keveri, míg a jet-ski a víz felső rétegét hatalmas nagy sugárba fújja föl. A víz oxigénszintje mérőműszerrel mérhető és az ilyen beavatkozások után, rögtön javulni szokott a helyzet. A szakember hozzátette, hogy a Rakaca-tó közel 170 hektár, ezt átforgatni nem egyszerű történet.

Ha már a pontyok is pusztulnak, akkor nagy a baj

Mint a szakember elmondta, leghamarabb a süllők és a balinok pusztulnak el, de a keszegek is nehezen bírják az oxigénhiányos állapotot. A harcsa és a ponty a legstrapabíróbbak, illetve ide sorolható a kárász is. Az elnök arra is felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás következtében az is elképzelhető, hogy a jövőben teljesen más típusú halfajokban kell majd gondolkodni.