Az elmúlt évben összesen 3,65 millió tonna haszonállattakarmány-keveréket állítottak elő Magyarországon, szinte ugyanannyit (0,4 százalékkal többet), mint az előző évben, amikor viszont egy 8,1 százalékos mennyiségi csökkenést szenvedett el az ágazat. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adataiból az is kiderült, hogy a víziszárnyasok fogyasztása megnőtt, emellett pedig megakadt a takarmánygyártás évek óta tartó koncentrációja, hiszen a 2022-es 34,9 százalék után tavaly már csak az előállított keveréktakarmányok mennyiségének 33 százalékát adta az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó vállalkozás -  írja a Világgazdaság.

A víziszárnyasok takarmányigénye ismét a normál szintre emelkedett 

Tavaly az összes hazánkban gyártott keveréktakarmány 49,8 százalékát, azaz 1,82 tonnát a baromfitakarmányok adták. A sertéstakarmány 1,262 millió tonnával, a szarvasmarha-takarmányok pedig 461,3 ezer tonnával részesedtek a 2023. évi termelésből. A baromfitápok növekedett, annak ellenére, hogy az előállított brojlertáp mennyisége, illetve a pulykatáp gyártás is csökkent 2023-ban. Ezzel szemben a tojótápgyártás 5,1 százalékkal nőtt, míg a víziszárnyasszegmensben még erőteljesebb volt a bővülés az alacsony bázis miatt: a kacsa-, valamint a libatakarmány-gyártás 22,4, illetve 25,3 százalékkal múlta felül az előző éves termelést.  A sertéstáp-előállítás 4,5 százalékkal lett kevesebb, a szarvasmarhatáp mennyisége pedig 14,5 százalékkal emelkedett a 2022-es adatokhoz képest. 

Nagy dobásra készül a magyar cég: több száz millióból fejleszt új takarmányt

Új takarmány termékcsalád kifejlesztése zajlik, melyek segítségével az állatok genetikai adottságait szeretnék kiaknázni.

Az előállított keveréktakarmány 33 százalékát az öt legnagyobb magyarországi keveréktakarmány-gyártó adta, nagyságrendileg 1,2 millió tonnát. Az összes, 3,65 millió tonna keveréktakarmányhoz a gyártók 2023-ban 2,256 millió tonna gabonafélét, 509,9 ezer tonna fehérjenövényt és származékait és 300 ezer tonna olajmagvat és származékát használták fel.Jól jelzi a feldolgozóipari melléktermékek jelentőségét, hogy a DDGS-ből (kukoricából készült szárított gabonatörköly) 81,5 ezer tonna került a takarmánykeverékekbe. Malomipari melléktermékekből 116,2 ezer tonnát, söripari, valamint cukoripari melléktermékekből 17,2, illetve 22,5 ezer tonnát használtak fel.  A tápokba kevert ásványi eredetű anyagok mennyisége 100,4 ezer tonna volt, a takarmányok táplálóértékét növelő és az állatok biológiai hatékonyságát fokozó takarmánykiegészítőkből pedig 94,3 ezer tonnát kevertek be.

Árak alakulása

A 2022-es adatokhoz képest a takarmánykeverékek éves értékesítési ára minden kategóriában magasabb volt több, mint 8 százalékkal. Az éven belüli változás viszont minden negyedévben az árak mérséklődését jelezte 2023-ban. Egy évvel korábban, tehát 2022-ben ellentétes tendenciát figyelhettünk meg, akkor negyedévről negyedévre emelkedtek az átlagárak.

Hihetetlen számok: ennyit kell most fizetni a búzáért, kukoricáért itthon

Magyarországon, az egy évvel korábbihoz képest 7 százalékkal magasabb termelői áron kereskedtek az étkezési búzával szeptember első hetében.

Exportvisszaesés

KSH haszonállatok takarmányait magába foglaló termékcsoportra vonatkozó külkereskedelmi adatai alapján elmondható, hogy az export euróban közel 5 százalékkal, mennyiségben pedig 12 százalékkal csökkent 2023-ban az egy évvel korábbihoz képest.  Az adatok értékeléséhez azonban tudni kell, hogy a kategória nemcsak kész takarmányokat, hanem különféle készítményeket, illetve takarmány-összetevőket is tartalmaz. A termékcsoport importértéke 156,5 millió eurót, az exportérték 214,9 millió eurót tett ki 2023-ban. Az export három legnagyobb célpiaca mennyiségben Románia, Horvátország és Szlovákia volt, a kivitel 70 százaléka ebbe a három országba irányult. Az import legnagyobb mennyisége Ausztriából, Szlovákiából és Ukrajnából érkezett 2023-ban.