Az elmúlt két évben közel megduplázódott a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemre (MATE) pótfelvételi útján jelentkező hallgatók száma - olvasható a MATE Médiaközpont sajtóközleményében. Az általános felvételi eljárásban már felvételt nyert 3.200 hallgatóhoz az idei pótfelvételi során további 826 gólya csatlakozhat, melynek közel fele (392 fő) agrárképzési területre jelentkezett. Rendkívül keresettek az egyetem szakirányú továbbképzései is, a közel 350 hallgató jelentős részét növényvédelmi szakmérnök hallgató teszi ki. A MATE Állattenyésztési Tudományok Intézet (ÁTI) gondozásában lévő szakok mindegyikét elindítják 2024 szeptemberében, ahol 210 hallgató kezdi meg tanulmányait, ebből 37 FOSZK-, 127 Bsc-, 12 MSc- és 34 diák szakirányú továbbképzési szakon, másoddiplomás képzésben - olvasható az Magyar Állattenyésztők Szövettségének oldalán.

Kiderült, hányan jelentkeztek agrárszakképzésre 2024-ben Magyarországon

Hazánkban nyolc felsőoktatási intézményben lehet agrártanulmányokat folytatni, nagy az érdeklődés irántuk.

Az agrárképzések megőrizték népszerűségüket a pályaválasztók körében

Kiemelkedő felvételi pontszámok

Az ÁTI két alapképzésére, az állattenyésztő mérnök (BSc), valamint a lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnök BSc-szakra lényegesen az országos átlag fölötti pontszámokkal nyertek felvételt a hallgatók, ami kiváló alapot biztosít a sikeres tanulmányok folytatására. Az állattenyésztő mérnök BSc esetében mindhárom képzési helyen (Keszthely, Kaposvár, Gödöllő) indul nappali képzés. Keszthelyen kiemelkedően magas, 323 pontos bekerülési ponthatárral, levelező szakon csak Kaposváron, de a vártnál több hallgató kezdheti meg tanulmányait szeptemberben. A lótenyésztő és lovassportszervező agrármérnök BSc-szakon idén is többszörös túljelentkezés mellett igen magas, 328, illetve 331 pont felett lehetett bekerülni Kaposvárra és Gödöllőre. Itt a költségtérítéses képzésen is minimum 260, ill. 302 pontra volt szükség a bejutáshoz. A felsőoktatási szakképzések (FOSZK) közül a ménesgazda képzés mind nappali, mind levelező tagozaton betelt Keszthelyen. A jó elhelyezkedési lehetőségeket adó képzésre a hallgatók 240 ponttal kerülhettek be.

A BSc-diplomával is kiváló elhelyezkedési lehetőségeket találó állattenyésztő mérnökök a munkahely mellett, gyakran annak támogatásával folytatják tanulmányaikat mesterképzésen.

Továbbra is nagy az érdeklődés

A 2023-as felvételi eljárásban már nem volt kötelező az emelt szintű érettségi, így az akkor közel 30%-os növekedés után visszaeséstől tartottunk mind a jelentkezői, mind a felvett hallgatói létszámok esetén – nyilatkozta lapunknak prof. dr. Sipos Péter a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának (MÉK) oktatási dékánhelyettese. A 2024. évi felvételi számokat értékelve viszont ez nem igazolódott: a felvett hallgatói létszámok az országos trendekhez hasonlóan alakultak. A legtöbb alap- és mesterképzés változatlan érdeklődéssel indul 2024 őszén, a kertészmérnöki és a precíziós mezőgazdasági mérnöki alapszakokon pedig jelentős létszámnövekedés figyelhető meg, így utóbbi bekerült a mezőgazdasági mérnöki, élelmiszermérnöki alapszakok, valamint az osztatlan agrármérnöki szakok közé a hallgatói létszám alapján.

Fontos hír érkezett a magyar agráregyetemről: ez sokakat érint itthon

Két év alatt közel megduplázódott a Magyar Agrár-és Élettudományi Egyetemre pótfelvételizők száma.

Az állattenyésztésben szakemberhiány van

A Debreceni Egyetemen alapszakon állattenyésztési képzést nem indítanak. Fontosnak tartják, hogy egy állattenyésztő először legyen tisztában a mezőgazdaság, a növénytermesztés és a kertészet alapjaival, és azután szakosodjon, mert a takarmányt meg kell termelni vagy termeltetni, és a betölthető munkakörök a mezőgazdaságban igen hamar változnak. Érdekes, hogy a mesterképzésen a külföldi hallgatói érdeklődés nagyobb mértékű, mint a hazai, ami köthető az ágazat vonzerejéhez is. A szak a februári felvételi eljárásban levelező tagozaton is indult azoknak, akik munka mellett szeretnék az ismereteiket gyarapítani. 90%-ban olyan hallgatók jelentkeztek, akik már az ágazatban dolgoznak. Nappali tagozatra elsősorban lótenyésztő, lovassportszervező alapszakról és mezőgazdasági mérnök alapszakról jelentkeztek.

Kijelenthetjük, hogy Kelet-Magyarország állattenyésztő szakember utánpótlásigényét a jelenlegi létszám nem fogja kielégíteni. Az ágazatnak is van még teendője a munkakörülmények, a munkaidő-szabadidő arány és az elismertség javításában.

Növekvő érdeklődés Óváron

A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karára felvett hallgatók létszáma a normál felvételi eljárásban 62%-kal növekedett idén a felvételi rendszer központi megváltoztatása ellenére. A karon, különösen az alapképzésnél (BSc) látható jelentős erősödés (+27%), elsősorban a levelező szakokon, így a külföldi hallgatókkal együtt több mint 400 elsőéves kezdheti meg tanulmányait az intézményben.

A karra első helyen 419-en jelentkeztek, és a normál felvételi eljárásban 389 főt tudtunk felvenni a külföldi hallgatók nélkül. Az első helyen jelentkezők 90 százaléka a klasszikus agrár alapképzési szakokra bekerült, az osztatlan agrármérnök levelező tagozatán volt csak ennél kisebb arány – nyilatkozta a lapnak dr. Zsédely Eszter oktatási dékánhelyettes.

Többletpont jár a tanulmányi versenyért és a munkatapasztalatért

Intézményi többletpontot egyes agráriumhoz köthető szakmai versenyek eredményeiért, helyezéseiért is lehetett kapni. Emellett nagyon népszerű volt a munkatapasztalat, többen éltek a lehetőséggel, hogy a már eddig a gyakorlatban megszerzett szakmai ismereteiket többletpont formájában is kamatoztassák. A PontÓvár felvételi előkészítő már második alkalommal adott lehetőséget az érdeklődőknek az agrárium tevékenységébe, valamint a karon folyó munkába interaktív módon betekinteni. A résztvevők belekóstolhattak különböző szakterületekbe, és közben korszerű oktatási módszereket is megismerhettek. A jól elvégzett munkával akár 80 többletpontot is lehetett szerezni.

Nincs elég fiatal a magyar mezőgazdaságban, de van megoldás

Továbbra is hiányoznak a fiatalok a mezőgazdaságból Magyarországon, de lehet orvosolni a problémát.

2024 az egyik legsikeresebb beiskolázási év Vásárhelyen

A 2024. évi általános és pótfelvételi eljárás során 285 hallgatót vettek fel a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karára, amely az elmúlt több mint 20 év egyik legsikeresebb beiskolázási évének számít – hívta fel a figyelmünket dr. habil. Komarek Levente, oktatási dékánhelyettes. A hallgatók alapképzésben agrár- és üzleti digitalizáció, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnöki, mezőgazdasági mérnöki és vadgazdamérnöki, a felsőoktatási szakképzésben gyógy- és fűszernövények, mezőgazdasági és ménesgazda szakon kezdhetik meg felsőfokú tanulmányaikat.

A sikeresen felvételizők jelentős része államilag támogatott képzésen tanul. A Karon a ponthatárok változatos képet mutatnak, 200 és 460 között alakultak. A mezőgazdasági mérnök szak (magyar nyelven) a legnépszerűbb 42%-os aránnyal. A jelentkezők 14%-a gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, 12%-a vadgazdamérnök, 10%-a az agrár- és üzleti digitalizáció alapképzési szakot választotta.

Tapasztalt szakemberek bevonása az oktatásba

A posztgraduális képzések célja a töretlenül fejlődő agrárdigitalizációs szaktudás átadása a szántóföldi gazdálkodás, a kertészeti és az állattenyésztési ágazatokban. Az elméleti képzés erőssége, hogy a Kar mezőgazdasági tudásbázisa mellett olyan szakemberek vesznek részt az oktatásban, akik az egyes szakterületek elismert képviselői.

A hiteles képzés alapfeltétele a megfelelő gyakorlati oktatás, ami a Karon a vállalati partnerekkel együtt történik, ahol ezen a téren több évtizedes tapasztalattal, kiváló gyakorlati szakemberek állnak rendelkezésre. A Mezőgazdasági Kar törekszik a hatékony képzésre, a piac elvárásainak megfelelő, naprakész elméleti és gyakorlati tudással rendelkező agrárszakemberek kibocsátására. Ennek érdekében az oktatók folyamatosan kapcsolatban állnak az agráripari szereplőkkel, figyelik a kis- és nagyüzemek elvárásait.