Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A baromfiszektoron belül a csirkeágazat a szerencsések közé tartozik, mert egy folyamatos és mind a mai napig ható keresleti piac érvényesül ebben a termékkörben. Ennek a keresleti piacnak, ha nem is árfelhajtó, de mindenképpen egy árstabilizáló hatása van. Ráadásul a mai napig a 2023-ban termett olcsó gabonából takarmányozzuk a csirkéket, sőt, a többi baromfifajt is
- mondta el az Agrárszektornak Bárány László, a Master Good tulajdonosa. Hozzátette: a jelenlegi 68-72 ezer forintos takarmánybúza és a 70 és 75 ezer forint közötti takarmánykukorica is megfelelő árnak tűnik az állattartók számára, ez sem sokkal magasabb a tavalyinál. Mint fogalmazott:
A növénytermesztőket megértem, ők okkal panaszkodnak, de ez nekünk, baromfisoknak, meg mindenféle gabonanövényt takarmányként felhasználó termelőnek jól jön.
Keresleti piac, enyhülő nemzetközi nyomással
A tartós keresleti piacról szólva kijelentette: a baromfiágazat ciklikusságával együtt is, 2023-hoz képest nemhogy nem csökkentek az árak, de tavasszal a szereplők még el is tudtak kezdeni viszonylag korán, már húsvétkor árat emelni. Ehhez jött egy erős keresleti piac, előbb a labdarúgó Európa Bajnokságnak volt egy élénkítő hatása több ország vonatkozásban, aztán jött a párizsi olimpia – ez utóbbinak szintén volt egy keresletnövelő szerepe.
A sportközvetítések fűtik az idei grillszezont
E közben ráadásul Brazíliában a brazil ipari csirkemell talált egy jobban fizető, magasabb árú piacot, ahol ráadásul nem érvényesül az uniós, kedvezményes kvóta kimerülése után fizetendő büntetővám. A brazil termékek a Közel-Keleten valamint Mexikóban találtak új vevőkre. Az ukrán import is szenved, mert a háború folytán az oroszok rendszeresen támadják az ottani infrastruktúrát.
Például a legnagyobb ukrán baromfis cégnek egy komplett hűtőházában rohadt meg a hús, mert áram nélkül maradt a létesítmény három hétig. Ennek eredményeként tehát Ukrajnából se tudott olyan mennyiségben bejönni áru, amelyik fékezte volna az értékesítést. Úgyhogy mi, csirkések kifejezetten jó évet fogunk zárni.
Nem mindenhol jó a helyzet
Bárány László ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a baromfiszektor más szegmenseiben több probléma akad, a broilercsirke jó működési feltételei nem igazak az ágazat más szegmenseiben. A tojásszektor változatlanul óriási importnyomás alatt van, abban az ukrán behozatal nagyon komoly zavarokat okoz Kelet-Közép-Európa piacán.
A kacsaágazat szenved, a pulykaágazat is padlón van. Nem is nagyon látom azt, hogy hogyan lesz majd ebből föltápászkodás, mert az élő pulykát felnevelni 15-20 százalékkal drágább, mint a csirkét, miközben a pulykamellfilé vagy a pulykacomb jelen pillanatban a csirkemell ára alatt van. Ez meglepőnek tűnhet, de a bizonyítványt mindig a vásárló állítja ki. Nem ideológiai alapon születnek ilyen döntések, hanem azt mondja a vásárló, hogy köszönöm szépen ilyen áron veszek majd csirkemellfilét.
A lengyelek továbbra is erősek
A régió piacáról szólva Bárány László kijelentette: Lengyelország versenyképessége megkérdőjelezhetetlen, van egy jelentős exportnyomás az EU piacain a lengyel szállítók részéről.
Az a Lengyelország, amely 15 évvel ezelőtt még azt sem tudta, hogy a kacsa hogyan néz ki, már közel annyi kacsát termel és vág, mint Magyarország. Ez a fajta túltermelés is bejátszott abba, hogy a kacsatermelés padlóra került.
Nem kell az ember? - totális robotizáció jön a baromfiiparban
Duplázna a cégcsoport
Ennek eredményeként a jövőt is mindenki másként látja. A csirkések bizakodóak, hiszen azt látják, hogy a világ szinte minden országában el lehet adni a csirkehúst. A logisztikai költségek a jól fizető piacokon is megtérülnek. A Master Good például a világ három különböző részébe viszi a csirkeszárnyat:
A szárnykövet Kanadába exportáljuk, a szárnyközepet Japánba és Dél-Koreába, a végét, azt a kis tüskét pedig elvisszük Kínába, mert ezek azok a piacok amik azt az adott termékkategóriát nagyon megfizetik. A csirkének ebből a szempontból tényleg interkontinentális jövője van mert nem véletlenül exportálunk 43 országba. El is döntöttük, hogy a mostani állattartó telepi fejlesztési és az élelmiszeripari beruházási pályázatokon komolyan részt veszünk, és ha erőnk is lesz meg a bátorságunk sem lankad, akkor a következő hat évben megduplázzuk a teljes integrációt. 2030-ig mindenből építünk még egyet, még egy vágóüzemet, még egy keltetőüzemet, valamint negyven korszerű, világszínvonalú baromfitelepet.
Van, amihez hozzá is kezdtek már: épül egy új Sága üzem a zöldmezős beruházás keretében Sárváron. Bárány László úgy fogalmazott, egy komplett integráció felépítése egy piramishoz hasonlít, ahol az alsó szinteket sok idő alatt lehet létrehozni, de a végén már látványos a fejlődés.
A piramisépítés nálunk is alulról kezdődik. Sok-sok baromfitelepnek kell elkészülni, majd egy új keltető üzemnek, aztán a vágó-feldolgozó üzemnek, ami Kisvárdán valósul meg a jelenlegi feldolgozó üzem mögött 200 méterrel. Mi nagyon hiszünk abban, hogy az a komplex, teljes zárt integráció, amit már egyszer fölépítettünk, és jól működik, a kapacitás megduplázása után épp olyan versenyképes lesz, mint az előző.
A jövő a munkaerő kiváltásáról szól majd
Az ágazat jövőjéről szólva Bárány László elmondta: úgy látja, a keresleti piac megmarad. Nem látjuk azt, hogy Ukrajna nem tudna táltosodni, hiszen a háború során folyamatosan szétzilálják a támadások az energiarendszerüket. A világkereskedelem a brazil részről nem változik, a nagy csirketermelőnek számító ország jelenleg „mással van elfoglalva”.
Azt gondolom, hogy jövő augusztusig, a jövő évi betakarításig a csirkeágazat rendben van.
Az ágazatra ugyanakkor fontos fejlesztések várnak a következő 5-8 évben, ráadásul ezeknek többről kell szólnia, mint a kapacitások növeléséről.
Itt már készülni kell a 2030-as évekre, ahol az állattenyésztésből, és az állati alapanyag feldolgozásából is el fog tűnni a munkaerő. Olyan módon kell előremenni a munkaerőpótló robotizációval, automatizációval amihez elsősorban nagyfokú tudástőke kell, és ezt utána meg kell támogatni pénzügyi forrásoknak. Utóbbihoz ráadásul a bankoknál bejön egy teljesen új partner minősítési rendszer, amely a fenntarthatósági elvárásokon alapul.
