Mind a világ, mind az európai, mind pedig a hazai fogyasztásban a baromfitermékek fogyasztásának bővülésével kell számolni a jövőben. Ennek alapvetően az az oka, hogy a baromfihús és étkezési tojás kitűnő biológiai értékű állati fehérjét biztosít, megfizethető áron, kis környezeti lábnyom mellett, vallási tilalmak nélkül. Ez tehát azt jelenti, hogy termékeinkre van valós piaci, fogyasztói kereslet és igény.

- fogalmazott Csorbai Attila.

Valamit tudnak a szentesi termelők, amit mások nem

A ritka együttműködések egyik sikeres példája több száz zöldségtermesztő családnak nyújt stabil megélhetést.

Hazai szinten kettősséget érzékelünk. Óriási a várakozás az egyes beruházási típusú támogatások iránt. Ugyanakkor csalódottságot érzékelünk a Vidékfejlesztési Program és Közös Agrárpolitika állatjóléti támogatásokkal kapcsolatosan.

A KAP-pal kapcsolatban lapunk nemrégiben arról számolt be, hogy több mint 2700 milliárd forintot kap majd Magyarország a közvetlen kifizetésekből 2020 után, és hogy nagyobb támogatás jut majd a kis és közepes méretű gazdaságoknak, így versenyképesebbé válhatnak a nagyobb farmokkal szemben. Phil Hogan mezőgazdasági és vidékfejlesztési uniós biztos videóüzenetében pedig úgy fogalmazott, hogy az Európai Bizottság 2020 utáni időszakra szóló javaslatai azt célozzák, hogy a KAP egyszerűbbé és korszerűbbé váljon, valamint a források elosztása célzottabb és igazságosabb legyen.  

Egyes szakértők összességében nem tartották rossznak az új Közös Agrárpolitika célkitűzéseit, ám a célokhoz vezető eszközöket erősen kritizálták, hozzátéve, hogy a nagyobb környezeti, állatjóléti, digitalizációs és egyéb elvárások mellé nem egy szűkebb, hanem egy tágabb büdzsét illet volna tenni. Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium államtitkára szerint, ha reálárakon számolnának, akkor a közvetlen támogatási boríték 2020 és 2027 között 16%-kal maradna el az akkoritól.

Sok még a kérdőjel: mit hoz a magyaroknak az új Közös Agrárpolitika?

A 2018-as Agrárszektor Konferencián a szakértők sokat foglalkoztak az új Közös Agrárpolitikával.

Nem szabadulunk a gyilkos kórtól

A vírus és a járvány nem tekinthető újdonságnak hazánkban, az elmúlt években gyakorlatilag minden őszi és tavaszi időszakban találkoztak vele a termelők. Folyamatos közvetlen és közvetett kártétele mind vállalkozási, mind ágazati, mind állami szinten jelentős károkat okozott. Csorbai Attila úgy véli, hogy a járványvédelem egyes területein ugyan történt javulás, de további komoly erőfeszítések szükségesek annak folyamatos, a mindennapi termelési gyakorlatban történő alkalmazására. Mint mondta, minden termelő, baromfigondozó, rakodó, integrátor, feldolgozó tehet és jó esetben tesz is a járványos betegség ellen, a járványvédelmi intézkedések és szabályok szigorú betartásával. Csak ez biztosíthat kisebb járványügyi kockázatot és kisebb járványügyi kárt.

Jöhet a tojásdrágulás és az ukrán import?

Csorbai Attila azzal kapcsolatban, hogy valóban jöhet-e tojásdrágulás itthon, kifejette, hogy az étkezési tojás jelenleg a legolcsóbb teljes értékű állati fehérjeforrás. A takarmány-alapanyagárak emelkedésével viszont minden állati termék önköltségi szintje emelkedik.

Termelői szempontból az volna kívánatos, hogy ezt kövessék le a terméklánc különböző árai, mint például a termelői átadói ár, a csomagolóhelyi ár, a kiskereskedelmi ár vagy a fogyasztói ár. Ám az árakat nem a költségek, hanem a piac kereslet és kínálat viszonyai határozzák meg.

Jelentősen nőttek a csirke- és tojásárak

Bizonyos szegmensekben 60 százalékot meghaladó drágulás történt, jól járnak a gazdák.

A Baromfi Termék Tanács elnöke szerint a munkaerőhiány a mezőgazdaság és az állati termékpályák talán legkomolyabb kihívása. A felnövekvő új generációk fokozatosan elszakadtak a vidéktől, az agráriumtól, az állattenyésztéstől, az állati termék-előállítástól. Egy-két generációt hirtelen pótolni nem lehet, így a működőképesség fenntartásához automatizációra, robotizációra lesz szükség. Kiemelte, nagyon fontosak a családi vállalkozások esetében a generációváltást támogató, segítő programok, intézkedések. A munkaerőhiány mellett még egy súlyos gonddal kell szembenéznie a termelőknek: az ukrán importtal. Az Agrárszektor is megírta, hogy az ukrán tojás az EU-ban és hazánkban is problémát okoz: a versenyt azért nem lehet tartani, mert ezeknek a termelőknek nem ugyanazokat az előírásokat kell betartani, mint amit a magyar termelőknek.

Számomra teljességgel érthetetlen, hogy miért akarja Európa feláldozni saját agráriumát, élelmiszer önrendelkezését, vállalkozásait és nem utolsósorban a fogyasztóit bármilyen külső hatalomnak. Sajnos a baromfiágazat kiemelten kerül a feláldozható ágazatok listájára a gazdasági, politikai kedvezmények sorában. Ezt érthetően igazságtalannak és méltánytalannak tartja a teljes európai baromfis társadalom. Nagyon fontos lenne, hogy a harmadik országból származó import termékek megfeleljenek az EU előírásainak, jogszabályi feltételeinek minden szempontból. Ellenkező esetben, és jelenleg így van, az EU saját jogrendszerét veszi semmibe, valamint nem biztosítja vállalkozásai számára a tisztességes verseny egyenlőségét.