Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Békés vármegyében az őzállomány a legfontosabb nagyvad, a legnagyobb árbevételt biztosítja a vadászatra jogosultaknak a vadgazdálkodás, az állomány szabályozása. Ez a tevékenység 70 éve meghatározó a régióban. 2022 nyarán azt vették észre, hogy valami probléma van. Akkor volt ugyanis a mérhetetlen nagy szárazság, az aszály az Alföldön, és az őszi vadászat kezdetekor azt figyelték meg, hogy nincsenek gidák. Ezt követően jött a 2023-as tavaszi őzszámlálás és akkor már azt tapasztalták, hogy jelentős őztörzsállomány-csökkenés történt a vármegyében. Ekkor még bizakodóak voltak, de mostanra már aggodalomra ad okot a helyzet - írja az Infostart.
Sajnos most 2024 ősze van már, és folyamatos a csökkenés. Mindenféle kutatások és vizsgálatok mennek. Nem vegyszer. Nem is mérgezés - tavaly nagy pocokinvázió volt, ezért felmerült, hogy a gazdák nem szakszerű mérgezése okozza az őzek elhullását. Az elhullott egyedeket bevittük laboratóriumi vizsgálatra, ami nem igazolta vissza a gyanút
- mondta InfoRádióban Hrabovszki János, a Magyar Vadászkamara Békés Vármegyei Területi Szervezetének elnöke. Ekkoriban felmerült a sakál hatása is, de a csökkenés mértéke nagyobb, mint amit ők okozhatnának. A szakemberek úgy vélik, hogy más probléma állhat fenn, mivel az elejtett vagy elhullott egyedekből vett zsigerminták és szövetminták gyakran belső fertőzést, gyulladást vagy élősködőket mutatnak, tehát valószínűsíthetően fertőzés van az őzállományban.
Rengeteg őz eltűnt Békés megyéből: nem tudják, mi áll a háttérben
Természetesen a sakál is jelentős probléma, lényegében nem tudjuk féken tartani, pedig az Országgyűlés is jóváhagyta, hogy hőkamerákkal és más módszerekkel próbáljunk meg fellépni ellenük, de az állományuk folyamatosan növekszik, már meghaladja a 800-at is Békés vármegyében a sakál-elejtések száma. Ráadásul úgy, hogy Békés nem optimális a sakál számára élőhelyként, mert itt intenzív mezőgazdaság zajlik és nincs olyan erdősültség sem, amilyen például a Dunántúl számos területén
- fogalmazott az elnök.
Nem tudják egyértelműen kijelenteni, hogy betegségről van szó
70 évvel ezelőtt alig volt az Alföldön szabad területen őz. Aztán növekedni kezdett az állomány, 2022-ben csak ebben a vármegyében 20-25 ezer egyed élt. Ma a harmadát-felét elvesztettük ennek, de nem tudjuk pontosan, miért. Tapasztalatunk szerint a gidákkal van baj, nem marad meg a szaporulat
- vélekedett a szakértő. Nagy számban elhullott állatokat sem találnak, mivel a beteg állatok gyakran félrevonulnak, és a sakálok vagy rókák hamar elfogyasztják őket. Az elhullások száma azonban nem utal pestisszerű járványra. Most elindul az Országos Magyar Vadászkamara támogatásával egy kutatás, az elejtett vagy elhullott egyedekből szövetmintát vesznek, ezeket vizsgálják. Még kiderülhet az is, hogy nincs eredménye a nyári üzekedésnek, násznak, tehát még meddőségről is szó lehet. Hrabovszki János elmondta, hogy:
mindenütt, minden vadászatra jogosult vadásztársaság visszafogottan hasznosítja az őzállományt. Ez látszik már az őzbak elejtéséből is, ami igazán a pénzt hozza a társaságoknak. Normálisan Békés vármegyében 4000-4200 darab őzbak került elbírálásra trófea tekintetében. Ebben az évben csupán mintegy 3000 őzbak lett terítékre hozva, ami a vadászatra jogosultaknak nagyon nagy kiesést jelent
Az elnök úgy látja, a más vármegyei vadásztársak és kamarai vezetők hasonló problémákat tapasztalnak az egész Alföldön, Csongrád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében is. Romániával is kapcsolatban vannak, Arad és Nagyvárad térségében is hallanak hasonló észrevételekről.
