Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Magyarországon elsősorban a sport, hobbi, turisztikai, hagyományőrző tevékenységek kapcsán használnak lovakat legnagyobb számban. A tenyésztők legnagyobb részben valamely lovassport szakágat jelölik meg tenyészcélként, mint például a díjugratás, díjlovaglás, lovastusa, fogathajtás. A szakképzésben és a felsőoktatásban pedig népszerűek a fiatalok körében a lótenyésztéshez kapcsolódó szakmák.
Ugyanakkor azt gondolom, hogy az oktatási oldalon van még mit fejleszteni annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon a lótenyésztési ágazat fel tudjon venni ennyi szakembert
- hangsúlyozta Pap István Tibor.
Nagyot robbantott a magyar agráregyetem: ez sok mindenre hatással lehet
A szakember kifejtette azt is, hogy a legnépszerűbb szakág a díjugratás, ahol a Magyar Sportló és a külföldi sportlófajták dominálnak. Más szakágakban és szabadidős szakágakban, a hobbi lovasok és hagyományőrzők körében igen kedveltek a magyar fajták is. Ezt a szegmenst erősíti az őshonos fajták tenyésztését támogató pályázati rendszer is. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) például tavaly szeptemberben indított hivatásos lótenyésztő szakmérnök/szakember szakirányú továbbképzést. Leginkább olyan jelentkezőket várnak, akik nyitottak a lovakkal, lótenyésztéssel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, valamint a választott tudományterületen lévő újdonságok, modern módszerek befogadására - amire, mint kiderült, valóban nagy szükség is van.
Új agrárképzések indulnak a MATE-n
Változtak az idők
Nagy változás a lótenyésztésben a rendszerváltás után következett be, amikor megnyíltak a nyugati határok a magyar tenyésztők előtt is. Ma már hazánk lótenyésztés tekintetében a világ lótenyésztésével együtt működik akár genetikai szinten, akár biotechnológiai szinten. Gondolok itt nemcsak a mélyhűtött szaporítóanyagok beszerzésére a világpiacról, de a nemzetközi on-line embrió aukciókra is.
Korábban lapunk is beszámolt arról, hogy a lovak igazi szorgos állatok, nem csoda, hogy eredetileg komoly szerepük volt a mezőgazdaságban, ám ez ma már nem mondható el. Korábban a ló igénybevétel célja elsődlegesen mindig a talaj egész évi megművelése volt. A lovasgazda számára óriási előny volt a terméshozam szempontjából, hogy a legideálisabb időben tudta végezni a talajművelést. A lovakat tehát igen jól lehetne használni a mai napig a mezőgazdaságban, hiszen szántani, hordozni és utazni is egyaránt lehet velük - ráadásul ennél környezetbarátabb megoldást aligha lehetne találni a szállításra és a munkálatokra. Az általunk megkérdezett lótartó korábban elárulta, hogy ők a mai napig autóként is alkalmazzák őket, hiszen, ha például besaral a tanyájuk, akkor szinte csak velük lehet közlekedni. Ősszel és tavasszal egyaránt akadna bőven munka, amiket ezek az állatok el tudnának végezni, azonban mára ez már szinte teljesen kikopott az ágazatból, és csak egy-egy tanyán lehet találkozni velük.
Tényleg megérte traktorra váltani? Ezért tűntek el a lovak a magyar földekről
Mindezt Pap István Tibor is megerősítette, hiszen, mint fogalmazott, a mezőgazdasági technológia jelenlegi fejlettsége mellett a lovak alkalmazása a mezőgazdasági termelésben nem értelmezhető. Ugyanakkor vannak szegmensek, ahol a környezettudatosság vagy fenntarthatósági okokból, speciális feladatok ellátására a versenyképesség megtartása mellett is alkalmazható ló, ilyenek például az erdészeti munkák.
A lóhús dilemmája
Sokan találkozhattunk már lóból készült termékkel, például lókolbásszal, és észrevehettük, hogy nem lehet minden boltban kapni. Ahol pedig lehet, igen mélyen a zsebünkbe kell nyúlni, hiszen kilója akár 4-5 ezer forintba is kerülhet. A lókolbászon kívül egyébként nincs is más termék elterjedve hazánkban, még éttermekben sem igazán találkozhatunk lóhússal. De miért is van ez? A válasz nagyon egyszerű: nincsen kultúrája. Pedig egészséges és jóízű a lóhús, aminek egyébként kissé édeskés az íze. Tápértékét és összetevőit is figyelembe véve jobb, mint a marha. Az energiatartalma is alacsonyabb, a szénhidráttartalma viszont magasabb, ez magyarázza az édesebb ízt. Gyorsabban fel is szívódik és a lóhús teljes értékű fehérjét tartalmaz. A másik nagy indok pedig az ára.
Magyarországon a lovaskultúrában és a gasztrokultúrában sincs hagyománya lóhúsfogyasztásnak. Ugyanakkor Európa számos országában komoly kereslet van rá, így hazánk is jelen van a vágólókereskedelemben, főleg, mint exportőr
- mondta a szakember.
Sok ilyen farm van már Európában: Magyarországon még sincs egy sem
Hogyan tudnak ma érvényesülni a lótenyésztők itthon?
A lótenyésztésből képződő árualappal, mint eladó lóval, vagy csikóval a piaci viszonyoktól függetlenül csak a kiváló minőségű és jól kézképzett lóval tud érvényesülni a tenyésztő. Itt van jelentősége a jól képzett szakembernek: a magas szintű hozzáadott értékkel tudja a tenyésztő magas áron értékesíteni a lovát a piacon. A lótenyésztés szolgálata érdekében a Magyar Lótenyésztők Országos Szövetsége informatikai fejlesztésbe kezdett az elmúlt években. 2023-ban indították el a honlapjukon elérhető lókeresőt, amelyen az MLOSZ és tagszervezetei által felvett alapadatokból képződő, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) által üzemeltetett, hiteles központi adatbázis törzskönyvi lóadatai nyilvánosan elérhetők. A tartástechnológiai és informatikai fejlődés mindenhol közös célként szerepel, emellett a szakmaiságra és a szakemberek képzésére is nagy hangsúlyt szeretnének fektetni az egyesületek.
