Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
A pázsitfűféléket, de különösen a kukoricát, rizst és cukornádat fogyasztó kártevő egyre közelebb került hozzánk, így mind nagyobb fenyegetést jelent a hazai növényvilágra és azon keresztül az élelmiszer-ellátásra - írja a Magyar Mezőgazdaság. Az őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda) eredetileg Amerika trópusi és szubtrópusi területein él. Vándorló faj, amelynek csak időszakosan jelennek meg populációi a mérsékelt éghajlatú régiókban. Kedvező körülmények között több száz kilométert is képes megtenni, például Közép-Amerikából és az USA déli részéről az északra tartó tavaszi generáció tagjai akár 480 kilométerre is eljutnak, ahol új nemzedékük kifejlődése megkezdődik.
A pontos okok még nem ismertek, de a szél jelentősen hozzájárul a lepke hosszú távú vándorlásához és terjedéséhez. Európában először 2023-ban fedezték fel a kártevőt Cipruson, majd Görögországban, Portugáliában, Spanyolországban és Törökországban is megjelent.
Az őszi sereghernyó behurcolása az EU-ba a nemzetközi kereskedelemhez köthető.
Terjedése felgyorsult és az ellenőrizetlen növényi és áruszállítmányok révén Magyarországra is veszélyt jelenthet, mivel nagy egyedszám esetén nemcsak növényi levelekre, hanem szinte bármilyen felületre (például csomagokra, poggyászokra, katonai felszerelésekre) képes lerakni petéit. A kikelő lárvák pedig szintén bármilyen felületen táplálékot keresnek, így az őszi sereghernyó megjelenése súlyos károkat okozhatna a hazai növényvilágban. A Spodoptera-fajok lárváit általában sereghernyóknak, kifejlett egyedeiket pedig ritkábban sereghernyó-molynak nevezik.