Mára már sajnos nem újdonság az amerikai szőlőkabóca jelenléte Magyarországon, és az általa terjesztett fitoplazma nevű betegség, amely a szőlő aranyszínű sárgaságát okozza, a Balatonboglári borvidék minden ültetvényén felbukkant már - olvasható az Infostart oldalán. Egyes pesszimista vélemények szerint akár végzetes pusztítást is okozhat a kártevő és az általa terjesztett betegség a szőlőkben.

Az amerikai szőlőkabócát Magyarországon első ízben Somogy vármegye déli részén, Csurgón találták meg 2006-ban. Azóta a vármegyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei folyamatosan végzik a rovar csapdázását. A rovar a vármegye számos szőlőültetvényében megtalálható. Hazánkban a szőlő aranyszínű sárgaság betegséget először 2013-ban észlelték. A Balatonboglári borvidéken a betegség kórokozóját már kimutatták szőlő növényből. Ennek ellenére fontos leszögezni, hogy a termelők saját érdeke is ültetvényeik rendszeres ellenőrzése, valamint a megfelelő növényvédő szerek helyes alkalmazása. Az amerikai szőlőkabóca elleni védekezésre állami támogatás is igénybe vehető - tájékoztatott a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).

A hivatal arra is kitért: az amerikai szőlőkabóca számára még a téli hideg sem ellenség, ugyanis tojás alakban, a tőke kétéves részén, a foszló kéreg alatt telel át. A lárvák kelése időjárástól és az ültetvény fekvésétől függően elhúzódó, május közepétől egészen július első dekádjáig tarthat. Öt lárvastádium után az imágók az időjárás függvényében július elejétől-közepétől jelennek meg és szeptember végéig, október elejéig, illetve a fagyokig megfigyelhetőek. A rajzáscsúcs időjárástól függően július vége és augusztus közepe közötti időszakra esik. A kórokozóval fertőzött növényállományban a fiatal, L1-L2-es lárvák táplálkozásuk során már képesek felvenni a fitoplazmát. Az egyedek fertőzőképessége körülbelül 4-5 hét múlva alakul ki. Bármilyen fejlődési stádiumban vannak, egész életük során fertőzőképesek maradnak.

A védekezésre legalkalmasabb időszak, amikor a lárvák elérték a harmadik, negyedik fejlődési fokozatot (L3-L4), ami általában a szőlő virágzása idejére vagy közvetlenül a virágzás utáni időszakra esik. Azokban a termő ültetvényekben, amelyekben az előző tenyészidőben kimutatták az amerikai szőlőkabóca jelenlétét, kifejezetten ajánlott a lárvák ellen védekezni a nagyobb fertőzésveszély miatt. Tél végi lemosó permetezéssel - úgy mint napraforgó olaj, lecitin - a fás részeken telelő kabócatojások gyéríthetők. A szaporítóanyag-előállítóknál pedig függetlenül a kabóca előfordulásától kötelező a vektor elleni védekezés is.

A Nébih arra is felhívta a figyelmet, hogy a lárvák és az imágók elleni védekezésre több - a szőlőmolyok ellen is engedélyezett - rovarölő szer alkalmazható (pl. acetamiprid, lambda-cihalotrin, deltametrin, spinozad, tau-fluvalinát hatóanyagú permetező szerek).