Ahogy azt az Agrárszektor korábban megírta, egész Európában, így Magyarországon is egyre gyakrabban találkozhatunk rókákkal a lakott területeken, illetve a városokban, és fel kell készülni arra, hogy a jövőben a helyzet csak fokozódni fog. Mindez azért is lehet veszélyes, hiszen a róka számos betegséget, többek között veszettséget terjeszthet, és habár Magyarországon ritkán fordul elő a vírus, nem árt mégis résen lenni. Főleg azért is, mert a vörös rókák képesek a városi területeken is sikeresen megélni, emellett jól alkalmazkodnak az urbanizált környezethez.

Egyre több ilyen állat bukkan fel a magyar városokban: vigyázz, veszélyes lehet

Évről évre gyakrabban jelennek meg vadállatok a lakott területeken, és a jövőben a helyzet csak fokozódni fog.

De mi is az a veszettség?

A veszettség heveny, agy- és gerincvelőgyulladással járó vírusos betegség, amely elsősorban a veszett állat harapásával, marásával terjed, és általában halálos kimenetelű. Emberek esetében, ha már kialakultak a betegség tünetei, a túlélés orvostörténeti ritkaságnak számít. A vírus valamennyi melegvérű állatot megbetegíthet, így a házi és vadon élő emlősállatok minden fajában kialakulhat a betegség, a madarak azonban kevésbé fogékonyak a fertőzésre - olvasható a Nébih tematikus oldalán. A betegség világszerte előfordul. Európában az elmúlt két évtizedben a sikeres mentesítési programoknak köszönhetően jelentősen visszaszorult az észlelt esetek száma, a nyugat-európai országokban egy-egy ritka, behurcolt esettől eltekintve a klasszikus veszettség napjainkban már nem fordul elő. A közép-európai régió országai közül Romániában és Lengyelországban az elmúlt néhány évben még viszonylag nagy számban állapítottak meg veszettség eseteket, a régió többi országában szórványos volt a betegség előfordulása. 

A harmadik országokkal határos EU tagállamok területén (például a balti tagállamokban) elvétve előfordulnak behurcolt esetek. Ukrajnában még nagy esetszámmal fordul elő a veszettség, de az Európai Unió támogatásával néhány éve Kárpátalján is megkezdődött a rókavakcinázási program.

Gyakor-e a veszettség Magyarországon?

Szerencsére a betegség egyre ritkábban fordul elő hazánkban. Mégis mindig gondolni kell rá, ha idegrendszeri tüneteket mutató vadállattal, kóbor kutyával vagy macskával találkozunk. Magyarországon a 2018–2021. időszakban nem fordult elő veszettség. 2022. szeptemberében Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében az ukrán határ közelében ismét megjelent a betegség. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye elveszítette a betegségtől való mentességét, de az ország többi része továbbra is veszettségtől mentes - írja tematikus oldalán a Nébih.

Kell-e félni a lakott területen megjelenő rókáktól?

A rókák, számos más vadállathoz hasonlóan könnyen találnak táplálékot az emberi lakókörnyezetben (többek között rágcsálókat, élelmiszer hulladékot, kedvtelésből tartott állatoknak kihelyezett eledelt), és könnyen megszokják az ember közelségét. Ezért az, hogy csak „a veszett róka megy be a lakott területre”, semmiképpen nem állja meg a helyét. Az állatokkal való kontaktust mindazonáltal maximálisan kerülni kell. Az egészséges róka elkerüli az embert, és ha van módja elmenekülni, nem támad. Az alapvető higiéniai szabályok betartása mellett (például kézmosás hazaérkezéskor) a róka jelenléte nem jelent fokozott kockázatot.

Ha egy lakókörnyezetben mégis zavaróvá válik az állatok jelenléte, esetleg szakember segítségével, csapdázással lehet eltávolítani a rókákat, de a felszabaduló élőhelyen valószínűleg újabb egyedek fognak megjelenni.

Mit tegyünk, ha rókát láttunk a lakóhelyünk környékén?

A rókák jól alkalmazkodnak az emberi környezethez. Nem azért látjuk őket lakott területen, mert veszettek, hanem táplálékot keresnek. Az állattal való közvetlen kontaktust kerülni kell. Az egészséges róka nem engedi közel magához az embert, zajra, például tapsra elmenekül. Kellő távolságból hívjuk fel magunkra a figyelmet, majd adjunk időt az állatnak, hogy észrevegyen minket és elmeneküljön. Ha azonban bárki úgy ítéli meg, a róka nem egészséges, vagy a veszettség tüneteit mutatja, esetleg vadállat tetemét találja meg valaki, azonnal értesítse a helyileg illetékes állategészségügyi hatóságot, vagy hívja a Nébih Zöld Számát.

Hogyan lehet eltávolítani a rókát, ha megjelenik a kertben?

Egészséges rókánál nincs szükség hatósági intézkedésre. Nemkívánatos helyen megjelenő élő kisragadozókat, rókákat az arra specializálódott kisállat-befogó szakemberek tudják élve fogó csapdával megfogni, és eltávolítani a területről. A legtöbb önkormányzatnak hivatalos kapcsolata van ilyen szakemberekkel, ezért ilyen esetekben az önkormányzatot (jegyzőt) érdemes megkeresni, illetve magánterületen az ingatlan tulajdonosa kérheti állatok befogásával foglalkozó cég közreműködését. Érdemes tudni, hogy ez nem jelent végleges megoldást, mert az így megüresedett élettérre egy idő után valószínűleg visszatelepülnek a rókák.

Kezelik-e a magyarországi vörösróka állományt veszettség ellen?

Magyarországon a Nébih szervezésében, Európai Uniós társfinanszírozással veszettség mentesítési program zajlik a vörös róka állományban, melynek keretében évente kétszer (tavasszal és ősszel) veszettség elleni vakcina tartalmú csalétkeket helyeznek ki a rókák élőhelyén.

Miért kell minden évben beoltatni a gazdiknak a kutyát veszettség ellen?

Azért, hogy a kutya ne válhasson a betegség közvetítőjévé, azaz ne adhassa át a fertőzést az embernek. A kutya ugyanis fogékony a veszettség vírusára (azaz elkaphatja a betegséget), ráadásul az ember közvetlen közelében, velünk együtt él. Ezért fontos, hogy valamennyi kutya védett legyen a veszettséggel szemben, amit a rendszeres védőoltással lehet elérni. Magyarországon a hatályos jogszabály alapján évente kell veszettség ellen beoltatni a kutyákat. A kutyák microchipes azonosítását is jogszabály írja elő. A kötelező veszettség elleni oltás és microchipes megjelölés mellett gondoljunk az egyéb fertőző betegségek elleni védőoltásra, a rendszeres féreghajtásra és az ivartalanításra is!

Kell-e veszettség elleni oltást kapni a macskának?

Jogszabály nem írja elő, de amennyiben a macska kijár a lakásból, a válasz mindenképpen igen. A macskák nagyobb területet barangolnak be, mint a kutyák, ráadásul a gazdi felügyelete nélkül. Találkozhatnak és akár marakodhatnak is másik macskával, vagy akár rókával, nyesttel is. A veszettség elleni oltás mellett gondoljunk az egyéb fertőző betegségek elleni védőoltásra, a rendszeres féreghajtásra és az ivartalanításra is!

Miről lehet megismerni a veszett kutyát és macskát?

A betegség lezajlása szerint megkülönböztetünk ún. „csendes” és „dühöngő” veszettséget. A betegség csendes formája jól képzett, kézhez szokott, lakásban tartott állatokban fordul elő. Ilyenkor az agresszív  viselkedés elmarad. Az állat levert, kedvetlen, étvágytalan, a nyelés fájdalmassága következtében nyálzik, és nem képes inni sem, majd bénulásos tünetek alakulnak ki, végül az állat elfekszik és elpusztul. A betegség „dühöngő” formájában az állat izgatottan, agresszívan viselkedik, emberre, állatra támad, ehetetlen dolgokat, például földet eszik, elkóborol. Később réveteg tekintet, kancsalság, állkapocs- lógás figyelhető meg, a nyelési nehézség miatt az állat nyálzik és nem képes inni, majd görcsök és bénulásos tünetek alakulnak ki, és az állat elpusztul.

Macskákban a veszettség dühöngő formája a gyakoribb. Az állat ingerlékennyé, agresszívvá válik, emberre, állatra támad.

Milyen állat minősül veszettség szempontjából aggályosnak?

Ha egy házi emlős állat (amelyen nem mutatkoznak a veszettség betegség tünetei, nem marta meg veszett vagy veszettségre gyanús állat és az elmúlt 90 napban nem érintkezett/érintkezhetett veszett vagy veszettségre gyanús állattal) embert mart vagy támadott meg, akkor függetlenül attól, hogy oltva van-e veszettség ellen, veszettség szempontjából aggályosnak minősül. A kutya, ha nem kapta meg az életkorának megfelelő veszettség elleni védőoltást, veszettség szempontjából aggályosnak minősül.

Veszettség szempontjából aggályos, embert mart állatot el lehet-e altatni?

A veszettség szempontjából aggályos állatot 14 napos hatósági megfigyelés alá kell helyezni. Ha a megfigyelés alatt az állat veszettségre utaló jellegzetes tüneteket mutat, azonnal le kell ölni, és a leölt állatból vizsgálati anyagot kell küldeni a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság valamely laboratóriumába. Ha az állat a megfigyelési idő alatt elhullik, szintén vizsgálati anyagot kell küldeni a laboratóriumba.

A Veszettség rendelet nem tiltja a veszettség szempontjából aggályos állat szakmai és állatvédelmi szempontok miatti eutanáziáját (például balesetet szenvedett, erős fájdalmakkal küzdő, haldokló állatot el lehet altatni). Ugyanakkor az elaltatott állatból vizsgálati anyagot (lehetőleg egész állati hullát) kell küldeni a Nébih Állategészségügyi Diagnosztikai Igazgatóság valamely laboratóriumába veszettség kimutatására, hasonlóan a megfigyelési időszakban történő elhullás vagy leölés esetéhez.