Március 7-én robbant a hír, hogy Kisbajcson egy tejtermelő tehenészetben kimutatták a veszedelmes kórt. A ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) egy hírhedt, ám régóta a feledés homályába veszett betegség volt hazánkban. Magyarországon az elmúlt 120 évben hét nagyobb járványra lehet találni írásos forrást (1904, 1910-1911, 1925, 1938, 1944, 1953 és 1964-1965). Már csak a nyugdíjas korúak emlékezhetnek azokra az időkre, amikor 1972-1973-ban az utolsó megbetegedések előfordultak hazánkban - közölte Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója.

A szakember szerint az utóbbi néhány évben ugyanakkor egyre több országban jelent meg a betegség: Törökország, Pakisztán, Izrael, Irak, Irán, Arab félsziget, Kína, Mongólia, Vietnám, Etiópia és még sok más afrikai, délkelet ázsiai és dél-amerikai ország érintett és küzd ezzel a szörnyű kórral. Európában az elmúlt 25 évben Németországban (2025), Bulgáriában (2011), az Egyesült Királyságban (2007), 2001-ben pedig Írországban, Hollandiában és Franciaországban voltak megbetegedések.

Az RSZKF volt az első állatokban kimutatott vírus, amit 1898-ban fedezett fel két német orvos kutató, Paul Frosch és Friedrich Loeffle. A három (A, O, C) szerotípust 1920-ban mutatták ki. Később még három dél-afrikai és egy ázsiai szerotípust izoláltak az 1940-50-es években, azóta újabb típust nem találtak. Ma így összesen hét szerotípust tartanak nyilván. Amelyik állat az egyik szerotípussal megfertőződik és átvészeli, az nem lesz védett a többi ellen, azoktól újra megfertőződhet. A legelterjedtebb az O típus, Kisbajcson is ilyen típusú vírust találtak, amely 99%-ban a Pakisztánban 2017-ben és 98%-ban a Törökországban 2024-ben izolált variánshoz hasonlít - jelezte a MÁSZ ügyvezető igazgatója.

Vakcina gyártása csak az 1950-es években indult el, mert egyrészt nem volt könnyű donor állatokat előállítani, másrészt a vakcinák hatékonysága a szerotípusok változékonysága miatt nem a legjobb. Ahol a betegség elszigetelten vagy szórványosan fordul elő, a fertőzött állományok kiirtását szokták elrendelni kényszerintézkedéssel a jövőbeni gazdasági kár nagysága - például 80%-os tejtermelés csökkenés, lefogynak az állatok, fiatal állatok elpusztulnak - és a tovább fertőzés kockázata miatt, mivel hosszú ideig fertőznek a betegségen átesett állatok

- emelte ki Wagenhoffer Zsombor.

A szakember emlékeztetett, hogy utolsó nagy európai szintű járvány (amit egyébként az O-típus okozott) három évig tartott 1964-66 között, ez hazánkat is elérte. A MÁSZ ügyvezető igazgatója felidézte Kádár Tibort, aki az FM Állategészségügyi Osztályát vezette 1948-1953 között, és akit az 1953-as járványban tanúsított őszinte kiállása miatt meghurcoltak. Hatalmas tudása és a szakmában kivívott tekintélyének köszönhetően 10 év múlva rehabilitálták és 1963-tól nyugdíjazásáig az Országos Állategészségügyi Intézetet vezette. Nevéhez köthető a 1964-1965-ös nagy RSZKF járvány sikeres leküzdése, és ennek hatására, javaslatára hozták létre a megyei állategészségügyi állomásokat, amikre ma és a jövőben újra nagy szükség volna - közölte a szakember.

A hatósági állatorvosi rendszer hazánkban, minden bajával és nehézségével együtt, még mindig jól szervezettnek mondható. A növekvő járványügyi és élelmiszerbiztonsági kockázatok miatt óriási felelősség és teher van a hatósági állatorvosok vállán, amivel sem anyagi, sem erkölcsi megbecsültségük messze nem áll arányban. Ezért van súlyos szakemberhiány ebben a szakmában meg persze a haszonállat gyógyításban dolgozó állatorvosokból is

- hangsúlyozta Wagenhoffer Zsombor.

A mostani RSZKF ügy rávilágít arra, hogy meg kell állítani az állategészségügyi hatóság évtizedek óta tartó folyamatos gyengülését. Anyagilag és szakmailag vonzó életpálya modellt kell kialakítani a hatósági állatorvosi pozíciókra, az állategészségügy hatóság jogköreit a Kincstártól vissza kell helyezni a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih). Újra fel kell építeni egy olyan állategészségügyi szolgálatot, amely az egyre nagyobb járványügyi kockázatok és bioterrorizmus jelentette veszedelemtől képes megvédeni nemcsak a magyar állattenyésztőket, de az egész országot - írta a MÁSZ ügyvezető igazgatója.