Pásztor Szabolcs előadásában hangoztatta, hogy 2025 európai szinten meghatározóan kezdődött az állategészségügyet illetően. Magyarországon például január 24-én megjelent a kiskérődzők pestise, majd március 6-án a ragadós száj-és körömfájás is. Utóbbi egy rendkívül fertőző vírusos betegség, amely főként a hasított körmű állatokat (például: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, bivaly, vadon élő kérődzők) érinti. A betegség fő tünetei közé tartozik a láz, az étvágytalanság, a nyálzás és a hólyagok megjelenése a szájban, illetve a lábvégeken. A ragadós száj- és körömfájás emberekre nagyon ritkán terjed át, az állatállományokban azonban rendkívül nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt megjelenése súlyos gazdasági következményekkel jár. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, így, ha egy gazdaságban akár csak egy állatnál is megerősítik a betegséget, az összes párosujjú patást fel kell számolni. A fertőtlenítésre azonban pozitívan reagál.
Új intézkedéseket hoztak a száj-és körömfájás vírus miatt itthon
Március 7-én egy 1400 szarvasmarhát tartó kisbajcsi telepen jelentkeztek vírus klasszikus tünetei: a magas láz, a levertség, a szájban és a lábvégeken pedig a jellegzetes hólyagos elváltozások. A tünetek március 3-án jelentkeztek, a helyi állatorvost pedig március 5-én értesítették. A telepen azonnal elrendelték a zárlatot és a korlátozásokat. A Nébih laboratóriuma március 6-án este azonosította a vírust az állományban. A kisbajcsi esetnél a járványkitörés gócpontja körül 10 km-es védőkörzetet állítottak fel.
Jó hír azonban, hogy kedvező vizsgálati eredmények születtek, nincs újabb kitörés, így a korlátozásokat fokozatosan lehet enyhíteni, helyreállnak a kereskedelmi kapcsolatok és az ország mentességének visszanyerése is zajlik.
A globalizáció és a nemzetközi kereskedelem hozzájárult a kórokozók gyors terjedéséhez a világ különböző részei között, valamint az állatsűrűség és állattenyésztés folyamatos növekedése is. Eddig a szabályozás, a támogatások, a különféle mentesítési programok elégnek bizonyultak, az viszont kérdéses, hogy ez a jövőben is így lesz-e. Az biztos, hogy a megoldásokban közösen kell gondolkozunk. Azt pedig jegyezzük meg, hogy az egyéni felelősségnek nemzetgazdasági hatása van.
- zárta gondolatait Pásztor Szabolcs.
