Egészen biztosan álmatlanul forgolódnak a napokban a magyar állattartók, különösen a Dunántúl északnyugati részén a száj- és körömfájás miatt. A néhány hete egyedi kitörésként feltűnt, 1973 óta nem látott állatbetegség híre már önmagában aggodalmakra adott okott, ám azóta Szlovákiában három telepen, tegnap pedig egy újabb magyarországi állományban igazolták a kór jelenlétét. Jól mutatja az aggodalom mértékét, hogy a napokban úgy döntöttek a nagymúltú hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok kiállítás szervezői, hogy idén nem rendezik meg az eseményt.
Nem kockáztatnak az állattartók: elmarad a hódmezővásárhelyi kiállítás
Emberre nem veszélyes, de az állatoknak végük
Nagyon sok állatorvos, sok szakember úgy hívja ezt a betegséget, hogy az állattenyésztés atombombája. Amikor ezt meghallottam, akkor kicsit fel voltam háborodva, de minél többet látok a hatásaiból, annál jobban hiszem el, hogy ebben van igazság
- mondta el az Agrárszektornak Kiss György, a Magyar Fajtatiszta Sertést Tenyésztők Egyesületének elnöke, aki emellett agrárérdekeltségei révén több ponton is meghatározó szereppel bír a hazai állattartásban. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a pánikhangulatot el kell kerülni, különösen a fogyasztók körében lenne indokolatlan ilyesmi.
A száj- és körömfájás a gazdasági károk miatt jelent nagy problémát, humán megbetegedést nem okoz, a fogyasztóknak tehát nem kell aggódniuk, a magyar tej és hús továbbra is kiváló minőségű és bátran fogyasztható.
Szörnyű következménye lehet, ha tovább terjed a súlyos vírus itthon
A gazdasági károk ugyanakkor helyileg meglehetősen nagyok, hiszen egy-egy telepen akár önmagában milliárdos veszteséget jelenthet a kényszervágás. Ez - figyelembe véve a védőkörzeteket és az azon belül elhelyezkedő gazdaságokat - máris több, jelentős telepet érint. Amennyiben pedig továbbterjedne a betegség, az ágazat egészére is drámai hatással lehet a járvány.
Az érintett állatfajok esetében, ahol feltűnik a betegség, ott a teljes állományt ki kell irtani. Ez néhány gazdaság esetében azt is jelentheti, hogy ezek a szereplők nem tudnak többet talpra állni.
Most nagyobb szigor kell, mint valaha
Ennek ismeretében a gazdák joggal félnek attól, hogyan alakul tovább a védekezés és a kór terjedése. Az állattenyésztők aggódnak és jelenleg igyekeznek vészforgatókönyveket kidolgozni. Hatósági szinten az egyik legfontosabb kérdés most az, hogy Szlovákia hogyan tudja kezelni az ottani eseteket, és természetesen Magyarországon is minél előbb és minél hatékonyabban lokalizálni kell a kitöréseket. A hatósági védekezésen túl Kiss György úgy véli, most a termelőknek is óvatosnak kell lenniük.
A legfontosabb teendő most a járványvédelem soha nem látott szintre emelése. Tulajdonképpen termelőként és tenyésztőként semmi mást nem tehetünk. Természetesen lehet mondani ellenérvként, hogy a száj- és körömfájás még a levegőben is terjed, de így is elengedhetetlen, hogy egy termelő, egy szakember a tőle telhető maximumot tegye meg a védekezés terén.
A továbbterjedés és a bizalomvesztés lenne a legrosszabb
A szakember kijelentette: sertésekben egyelőre nem jelent meg a betegség, igaz, a védekezés szabályai miatt egészséges állományokat is ki kell vágni az érintett térségben. Ha a sertéstartóknál is megjelenne a száj- és körömfájás, akkor annak beláthatatlan következményei lennének az ágazatra nézve, hiszen ez a faj számosságában és gazdasági jelentőségében is lényegesen meghaladja például a juh- és kecskeállomány súlyát.
Durvul a helyzet: Szlovákia lezárja a kis határátkelőket Magyarország felé
Kiss Görgy szerint fontos azt is tudatosítani a fogyasztókban, hogy emberre nézve egyáltalán nem jelent veszélyt a betegség, ezért a gazdák most azt kérik a vásárlóktól, hogy őrizzék meg a bizalmukat a magyar termékeket illetően.
A száj- és körömfájás legrosszabb hozadéka ugyanis az lenne, ha a vásárlók elfordulnának a hazai termékektől.
Az egészséges állat sem kivétel
Ami kifejezetten szomorú a mostani helyzetben, hogy a járvánnyal érintett telepek szomszédságában az agrárminiszter elrendelte a száj- és körömfájásra fogékony állatállományok teljes kivágását. Tudom, mert a saját falumat, Dunakilitit is érinti.
- mondta el az Agrárszektornak Raskó György agrárközgazdász. Hozzátette: ezen a területen jelentős állattenyésztés zajlik, több sertéstelep mellett komolyabb tejtermelés is zajlik Győr-Moson-Sopron megyében. Figyelembe véve a tejelő tehenek árát és az általuk termelt tej értékét, valóban kifejezetten nagy károkra kell számítani.
Ebben a térségben például hatalmas tejelőállományok vannak, 1500-2000 állattal dolgozó tehenészetek. Ha kivágnak ott tízezer tehenet, akkor az 100 millió liter tej mínuszt jelent.
Ez már a teljes hazai tejtermelésben is érezhető kiesést jelentene, ahogy az állományban is. Főleg amiatt nehéz a helyzet, mert jelenleg semmi sem tudja garantálni, hogy a járvány terjedése megáll. Ha nem tudják izolálni a betegséget, az teljesen új helyzetet jelentene. Ha a kór megmarad Győr-Moson-Sopron megye északnyugati részében, az még kezelhető lenne, ha azonban terjed, akkor a nemzetközi hírek tekintetében is komoly aggodalmakat fog kelteni.
Ebben az esetben a külföldi partnerek nem fognak magyar tejet és húst venni, ami drámai veszteségeket okozna. Raskó György szerint ezért teljesen érthető az állattartók körében tapasztalható pánik.
Újabb intézkedéseket vezetnek be a száj-és körömfájás miatt Magyarországon
Korántsem biztos, hogy folytatnák a gazdák
Ez már csak azért is fájdalmas, mert az érintett két telep kivételével teljesen egészséges állatok kivágásáról van szó. Ezek visszatelepítése nagyon komoly feladat, amely ráadásul rengeteg tőkét emészt fel és több évbe kerül. Az agrárközgazdász felvetette:
Még az is erősen kérdéses, hogy egyáltalán az érintett szereplők belevágnak-e ebbe, vagy végleg feladják az állattartást.
Raskó György emlékeztetett: a betegség megjelenése miatt az élőmarha exportja máris leállt, a harmadik országokba irányuló bárányszállítás szintén akadályokba ütközik. Ha ezeket az értékvesztéseket összeadjuk, máris látható, hogy mostanáig is sokmilliárdos kár keletkezett.
