Gönczi Gábor rámutatott, hogy a száj- és körömfájásra kifejezetten komoly felkészülési védekezési terv van. Mint mondta, egy olyan „uniós jegyzékben” szereplő betegségről van szó, amely esetében pontos menetrend működik a nemzeti védekezésben, miközben az unió is megadja ehhez az egységes szempontrendszert - olvasható az Infostart oldalán. A szakember kiemelte: ez kizárólag szakmai szempontokat tartalmaz, hiszen a cél az, hogy az adott ország állatállományát a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban meg tudja védeni az állategészségügy.

Miután a betegség több mint fél évszázad után ismét felbukkant, az állatorvosi szakma képviselőinek rohamtempóban kell felfrissíteniük az ismereteiket, hiszen a gyakorlatban a legtöbbjük nem látott még ilyet. A szakember megjegyezte: az állatorvoslásban a járványtan egy olyan tantárgy, amivel kapcsolatban azt szokták mondani, hogy ha azt valaki le tudja tenni, akkor már nagyjából majdnem odaírhatja a neve elé a „dr.”-t.

Nagyon komoly a járványtani képzésünk. Merem állítani, hogy komolyabb, mint a humán orvosok ez irányú általános képzése

- fogalmazott Gönczi Gábor.

Megszólalt a rektor: ezért kell leölni az állatokat Magyarországon

Az Állatorvostudományi Egyetem rektora elmondta: a száj- és körömfájás nem gyógyítható és komoly fájdalmakkal jár az állatoknak.

A szakember azt is elmondta, hogy a betegségnek rendkívül jellegzetes megjelenési formája van. Ha ugyanis egy szarvasmarhának a szájából csorogni kezd a nyál, vagy hólyagok jelennek meg rajta, „az már nem vészcsengőt, hanem vészharangot kell, hogy kongasson”.

Komoly problémát jelentenek a közösségi médiában megjelenő összeesküvés-elméletek

A Magyar Állatorvosi Kamara elnöke szerint nem vitás, hogy az állattenyésztéssel, az állategészségüggyel, pláne egy súlyos állatbetegséggel és annak megelőzésével, kezelésével kapcsolatban a laikusok sokszor az alapfogalmakkal sincsenek tisztában. Példaként említette, hogy vannak, akik teljesen összekeverik a vírusokat a baktériumokkal. Gönczi Gábor közölte: ez olyan, mintha egy doboz gyufát hasonítanának össze egy atomerőművel, mind a kettő képes hőtermelésre, de egészen más a kettő. Egy vírusnak teljesen más a fertőzési és terjedési módja, hatékonysága, mint egy baktériumos betegségnek, sokkal veszélyesebb.

Döbbenten tapasztaltam, nemcsak én, hanem az állatorvos kollégáim is, hogy a közösségi médiában ilyen rövid idő alatt milyen hihetetlen mennyiségű és töménységű konteó, összeesküvés-elmélet, félinformációkon alapuló, de az alapján csak kijelentő módban kommunikáló megjegyzés van, ráadásul összekeverik a magyarországi és a szlovákiai védekezési módot

- fogalmazott Gönczi Gábor.

A Magyar Állatorvosi Kamara elnöke jelezte: a kettő alapjaiban azonos, de a szomszédunkban radikálisabb és szigorúbb módszert választottak, bár náluk egyelőre, úgy tűnik, sokkal veszélyesebb a helyzet, hiszen több helyen jelent meg a betegség. A szakember arról is beszélt, hogy az állatok kötelező leölése miatt az állatorvosokat mindenféle érzéketlen gyilkosnak elmondják, pedig csak arról van szó, valahogyan meg kell védeni hazánk mezőgazdaságát, mégpedig hatékonyan alkalmazott szakmai módszerekkel.

Gönczi Gábor szerint nincs más lehetőség, legfeljebb csak az, hogy az egész magyar mezőgazdaság leáll és tönkremegy. A szakember rámutatott, hogy teljesen rossz az 1973-as hasonlat, ugyanis akkor az ország nem volt deklaráltan mentes a száj- és körömfájás betegségtől, ezért egész mások voltak a védekezés alapelvei, ráadásul az exportpiacok igényei is teljesen mások voltak.

Ha fertőzött volt egy-egy állat, igazából nem sokat érdekelte például a szovjet piacot. Ilyen ma már nincs. Most abban a pillanatban, hogy egy fertőzött állatot találnak, és azt az ország bejelenti a Nemzetközi Állategészségügyi Központnak, az összes olyan ország, ahova exportálunk, azonnal leállítja a fogékony állatok, illetve a fogékony állatokból származó mezőgazdasági termékek importját

- fejtette ki Gönczi Gábor, aki szerint teljesen jogos az ellenlépés, hiszen mindenki félti a saját állatállományát.

A Magyar Állatorvosi Kamara elnöke hangsúlyozta: a száj- és körömfájás betegségtől csak radikális módon lehet megszabadulni, ráadásul ma már a 70-es években még bevetett „átvészeltetésre” sincs mód, amikor bezárták a személyzetet és az állatorvost az istállóba, mígnem az összes állat át nem esett a betegségen néhány hét alatt. Senkit nem aggasztott, hogy azok az állatok még vírusürítők lehettek, és az sem, hogy a termelőképességük radikálisan lecsökkent, hiszen ha fel is gyógyultak a betegségből, ez nem minden következmény nélküli teljes gyógyulás volt.

Ráadásul az állatok szenvedtek: jóformán az egész szájnyálkahártyájuk levált, és a szarvasmarhák gyakorlatilag kiléptek a szarutokjukból, levált a szaru a lábaik végéről. Az azért nagyjából sejthető, hogy milyen fájdalommal jár

- tette hozzá Gönczi Gábor.