A Dallas székhelyű Colossal Biosciences hétfői bejelentése szerint a cég tudósai létrehozták az Aenocyon dirus, közismertebb nevén az óriásfarkas három kölyökpéldányát. A kutatók ősi DNS-t használtak fel, és génszerkesztési technológiával módosították a szürke farkas – az óriásfarkas legközelebbi élő rokona – génjeit, így lényegében egy olyan hibrid fajt alkottak, amely megjelenésében hasonlít kihalt elődjére.

Itt az első lépés a mamut újraélesztésében? Durva, mit hoztak létre a tudósok

Gyapjas egereket hoztak létre a kutatók, amelyek jobban bírják a hideget, és bizonyíthatják a genetikai eljárások sikerességét.

Az óriásfarkas, amely a HBO "Trónok harca" sorozatában szereplő félelmetes kutya ihletője is volt, egykor Észak-Amerika csúcsragadozója volt. A szürke farkasoknál nagyobb termetű állatok "kissé szélesebb fejjel, világos, vastag bundával és erősebb állkapoccsal rendelkeztek" - közölte a vállalat. A Colossal 2021 óta dolgozik a mamut, a dodó és a tasmán tigris feltámasztásán, de az óriásfarkassal kapcsolatos munkájukat eddig nem hozták nyilvánosságra.

Ez a hatalmas mérföldkő az első a sok közül, amely bizonyítja, hogy a fajok visszaállítására szolgáló technológiai rendszerünk működik. Csapatunk egy 13 000 éves fogból és egy 72 000 éves koponyából származó DNS-t használt fel, hogy egészséges óriásfarkas kölyköket hozzon létre

- nyilatkozta Ben Lamm, a Colossal társalapítója és vezérigazgatója. A három óriásfarkas egy meg nem nevezett helyszínen, egy 2000 hektáros területen él, amelyet 3 méter magas, "állatkert minőségű" kerítés vesz körül. Az állatokat biztonsági személyzet, drónok és élő kameraképek segítségével figyelik. A Colossal közlése szerint a létesítményt az Amerikai Humánus Társaság tanúsította, és regisztrálták az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumánál.

A tudósok két óriásfarkas fosszíliából kivont ősi DNS felhasználásával két kiváló minőségű Aenocyon dirus genomot, vagyis teljes genetikai információkészletet állítottak össze. A csapat összehasonlította ezeket a genomokat élő kutyafélék, például farkasok, sakálok és rókák genomjaival, hogy azonosítsák az óriásfarkasra jellemző tulajdonságok - például a fehér bunda és a hosszabb, vastag szőrzet - genetikai változatait. A vállalat ezután a genetikai elemzésből származó információkat felhasználva módosította a szürke farkas sejtjeit, 14 génben 20 szerkesztést végezve, mielőtt a legígéretesebb sejtvonalakat klónozták és donor petesejtekbe ültették.

Az egészségesen fejlődő embriókat ezután pótanyákba ültették fajok közötti vemhesség céljából

– áll a közleményben. A vállalat megerősítette a CNN-nek, hogy pótanyaként háziasított kutyákat – konkrétan nagy testű, keverék vadászkutyákat – használtak. A Colossal Biosciences szerint két hím óriásfarkas kölyök 2024. október 1-jén, egy nőstény kölyök pedig 2025. január 30-án született.

Love Dalén, a Stockholmi Egyetem Paleogenetikai Központjának evolúciós genomikával foglalkozó professzora és a Colossal tanácsadója szerint a cég lényegében egy hibrid genomot hozott létre CRISPR technológia segítségével, kivágva bizonyos szürke farkas génváltozatokat, és helyettesítve azokat az óriásfarkashoz társított tulajdonságokkal.

Nem titok, hogy a genom egészét tekintve ez 99,9%-ban szürke farkas. A tudományos közösségben vita lesz arról, hogy hány gént kell megváltoztatni ahhoz, hogy óriásfarkast kapjunk, de ez valójában filozófiai kérdés. Óriásfarkas géneket hordoz, és ezek a gének jobban hasonlítanak egy óriásfarkasra, mint bármi, amit az elmúlt 13 000 évben láttunk. És ez nagyon menő

– mondta Dalén.  Dalén, aki elmondása szerint "egy kicsit" részt vett az óriásfarkas genomok elemzésében, de személyesen nem találkozott a kölyökkel, és nem vett részt a génszerkesztési vagy klónozási folyamatban, a tudósok munkáját "hatalmas ugrásnak" nevezte a területen korábban végzett bármilyen munkához képest.

A Colossal legalább 435 millió dollárt gyűjtött, mióta Lamm, a sorozatvállalkozó és George Church, a Harvard Egyetem genetikusa 2021 szeptemberében megalapította a céget, és először jelentette be a mamut feltámasztására vonatkozó terveket. Ez a vállalkozás hosszabb időt vett igénybe, mint Lamm eredetileg tervezte; a vállalat szerint 2028-ban mutatják be az első gyapjas mamutborjakat.

A vállalat reméli, hogy ugyanazok a technológiák, amelyek létrehozták az óriásfarkast, közvetlenül segíthetnek a veszélyeztetett állatfajokon is. A Colossal hétfőn közölte, hogy két alom klónozott vörös farkast állított elő – ez a legveszélyeztetettebb farkasfaj – egy új, kevésbé invazív klónozási megközelítést alkalmazva, amelyet az óriásfarkas kutatása során fejlesztettek ki.

A fajok visszaállításának számos kritikusa azzal érvel, hogy a projektbe befektetett hatalmas összegeket máshol jobban lehetne felhasználni, és hogy a hibrid lények felnevelése és tenyésztése veszélyeztetheti a pótanyaként használt élő állatokat. Christopher Preston, a Montana Egyetem környezeti filozófia professzora szerint azonban a Colossal úgy tűnik, figyelmet fordít az állatjóléti kérdésekre, kiemelve a létesítmény méretét és az Amerikai Humánus Társaság támogatását.

A Colossal átgondolt óvintézkedéseket tett a génszerkesztés nem szándékos genetikai következményeinek kiszűrésére, kiküszöbölve a rossz kimenetelekkel ismerten összefüggő kockázatos szerkesztéseket

– tette hozzá. Preston szerint azonban nehéz elképzelni, hogy az óriásfarkasok szerepet játszanának egy ökoszisztémában, ami a vállalat szerint a génmódosított mamutok létrehozására irányuló erőfeszítéseinek végső célja.

Olyan államokban, mint Montana, jelenleg is nehezen tartunk fenn egészséges szürke farkas populációt a felfokozott politikai ellenállással szemben. Nehéz elképzelni, hogy az óriásfarkasokat valaha is szabadon engedjék, és ökológiai szerepet töltsenek be. Ezért fontosnak tartom feltenni a kérdést, hogy milyen szerepet fognak betölteni az új állatok

– mondta Preston.