A tatabányai Csónakázó-tónál egy újabb idegenhonos teknősfaj jelenlétét fedezték fel - adták hírül közösségi médiafelületeken. Petrovics Milán engedéllyel rendelkező állatmentő április 24-én azonosított egy kínai háromélű teknőst (Mauremys reevesii) a tó vizében.

A teknőst a tóparti nádas külső részén, nagyjából 30 centi mélységű vízben pillantottam meg. Mivel sűrű nád vette körül, a háló nem lehetett opció az elfogásához. Gyorsan odaléptem hozzá, és egy hirtelen mozdulattal kézzel kaptam ki a vízből az állatot

- nyilatkozta egy állatbarát a Sokszínű Vidéknek.

Illegális növény lepte el a Mátrát: nem is hinnéd, mennyit találtak belőle

Egy utánfutónyi kaktuszt kellett kiásnia a Mátrában a Bükki Nemzeti Park szakembereinek.

A szakember rámutatott, hogy az idegenhonos teknősfajok jelentős kockázatot jelentenek a hazai mocsári teknős állományára. Bár nem támadják közvetlenül az őshonos fajokat, konkurenciát jelentenek számukra a táplálékforrásokért és az élőhelyekért, beleértve a napozásra alkalmas felületeket is.

Terjeszthetnek olyan, más kontinensről származó vírusokat is, amelyek ha rájuk nem is, de az itteni fajokra veszélyesek lehetnek. Bár nem jellemző, de a hibridizáció is fennáll, amely szintén tovább csökkenti a mocsári teknős vérvonalát

- fejtette ki az állatvédő.

Sok helyen tragikus a helyzet itthon: van, ahol csak az utak lezárása segítene

Óriási összefogásra van szükség, több tízezer állatot kell menteni a magyar önkénteseknek.

A kínai háromélű teknős előnyben részesíti a sekély, iszapos vizeket. Úszóhártyái kevésbé fejlettek, ennek ellenére kiválóan mozog vízi környezetben. Táplálkozási szokásait a változatosság jellemzi, és az amerikai ékszerteknősökkel ellentétben visszahúzódóbb viselkedést mutat. A tatabányai Csónakázó-tó valóságos rezervoárjává vált a különféle teknősfajoknak. Az újonnan azonosított példánnyal együtt már 12 különböző faj jelenlétét dokumentálták, köztük számos észak-amerikai és ázsiai eredetű teknőst.

A jövőben pedig további fajok megjelenésére is számíthatunk. A befogott idegenhonos teknősöket a szakember a Duna-Ipoly Nemzeti Park munkatársainak adja át, akik rendszerint a Fővárosi Állatkertbe szállítják tovább a hüllőket. A szakértő véleménye szerint az egzotikus teknősfajok hazai vizekben történő elterjedése elsősorban a felelőtlen állattartók tevékenységének következménye, akik megunt háziállataikat természetes vizekbe engedik. A probléma súlyosságát fokozza, hogy ezek a fajok könnyen beszerezhetők a díszállatkereskedésekben.