Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?
A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
Amint arra a Scientific Reports szaklapban megjelent tanulmány emlékeztet, a H5N1-vírustörzs által okozott madárinfluenza 2022-2023 között jelent meg a dél-amerikai kontinensen, ahol a becslések szerint 83 madárfaj legalább 667 ezer egyede, valamint 11 emlősfaj 53 ezer példánya pusztult el a betegség miatt. Mivel közülük több madár- és emlősfaj évente vándorol Dél-Amerika és az Antarktisz között, szakértők szerint a vírust is bármelyikük könnyen magával vihette a Föld egyik leginkább elszigetelt élőhelyére.
Súlyos pusztítást végzett a gyilkos vírus, több ezer állat pusztult el
Az Antarktiszt körülvevő térségben egész évben jelen lévő barna halfarkas (Stercorarius antarcticus), valamint az Antarktisz partvidékén fészkelő, de a költési időszakon kívül a Csendes- és az Atlanti-óceán északi részére vonuló délsarki halfarkas (Stercorarius maccormicki) például különösen fogékony a betegségre, így szervezetükben az elsők között mutatták ki a vírus jelenlétét 2023-ban a Dél-Georgia-szigeten és 2024-ben az Antarktiszon is.
A most közzétett kórbonctani vizsgálati eredményekből az is kiderül, hogy közel ötven elhullott halfarkas közül a halál oka legalább tíz esetében a H5N1-fertőzésre visszavezethető idegrendszeri tünetek és a több szervet érintő szövetelhalás volt, ami egyúttal az első hivatalosan megerősített tömeges madárpusztulást jelentette az Antarktiszon a madárinfluenzával összefüggésben.
Az új eredmények azért különösen aggasztóak, mert az antarktiszi ökoszisztéma rendkívül sérülékeny: ha egy meghatározó faj állománya számottevően csökken a kór jelenléte miatt, az az egész táplálékhálózat egyensúlyát megbillentheti. A madár- és emlősfajok Dél-Amerika és az Antarktisz közötti szezonális vándorlása ráadásul elősegítheti a vírus régiók közötti terjedését, ami hosszabb távon megnehezítheti a járvány visszaszorítását.
