Most jöhet az igazi gond a földeken: erre jó, ha számítanak a gazdák

Most jöhet az igazi gond a földeken: erre jó, ha számítanak a gazdák

agrarszektor.hu
A tavaszi vetés vagy telepítés előtt érdemes figyelmet fordítani a talajlakó (terrikol) kártevőkre. A földfelszín alatt sokáig észrevétlenek maradnak, azonban a növény megfelelő fejlődése érdekében elengedhetetlen a védekezés.

Hogyan juthatunk agrártámogatásokhoz 2026-ban?

A Portfolio Csoport Agrárium 2026 Konferenciája a tavasz egyik legjelentősebb agrárszakmai eseménye. Olyan évindító jellegű rendezvény, amely arra törekszik, hogy bemutassa mindazokat a lényeges szabályozási, piaci, támogatási, finanszírozási és jövedelmezőségi változásokat, amelyek meghatározzák az agrárgazdasági szereplők tevékenységeit 2026-ban. 

Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők, ökogazdák, fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!

A legjelentősebb veszteséget kapáskultúrákban okozzák, de az állókultúrákban is jelentős kárt okozhatnak. Talán a pajorok és a drótférgek fordulnak elő a leggyakrabban, de a vetési bagolylepke és a gabonafutrinka lárvájának kártételére is számíthatunk. Védekezés előtt célszerű felmérni a talajban lévő kártevőket, ami elengedhetetlen a hatékony védekezési stratégia kidolgozásához. Erre talán a legegyszerűbb módszer a csapdázás, de a térfogati kvadrát módszert is gyakran alkalmazzák. Ezt a vetés vagy telepítés előtt érdemes elvégezni, amikor a talaj felsőbb rétegeibe húzódnak a kártevők - írja a NAK.

A cserebogarak közül talán a leggyakrabban a májusi cserebogárral (Melolontha melolontha) találkozhatunk. A fiatalabb pajorok még csak a hajszálgyökerekkel táplálkoznak, később azonban a vastagabb gyökerekben is kárt tehetnek. Ha a lárvák száma 1m2-ként meghaladja az 5 db-ot, akkor indokolt lehet a védekezés. A drótférgek a pattanó bogarak (Agriotes spp.) lárvái. Elsősorban a lágyszárú növények gyökereit fogyasztják, de a csírázó magokat is elpusztítják. Emellett a burgonya gumóba és a répa karógyökerébe is belerághatnak. A kártételi küszöbérték 3-4 drótféreg/m2. A vetési bagolylepke (Scotia segetum) lárvája, vagyis a mocskospajor a cserebogárlárvákhoz hasonló kártételt okoz. A fiatal lárvák még a leveleken, az idősebbek már a növény szárán és gyökerén is károsítanak. A fiatal hernyó ellen a legeredményesebb a védekezés. 2 lárva/m² már indokolhatja a beavatkozást. A gabonafutrinka (Zabrus teneboides) lárvája, a csócsároló szintén jelentős kárt okozhat. A lárva a fiatal leveleket károsítja, súlyos esetben növénypusztulást okozhat. 2 db lárva/m2 egyedsűrűség felett szükséges a védekezés. 

A megfelelő vetésváltás és talajmunka gyéríti a talajlakó kártevőket. Talajfertőtlenítésre és csávázásra is csak piretroidok alkalmazhatók (pl.: cipermetrin, teflutrin). A bagolylepke lárvák ellen fonalférget tartalmazó biopreparátum (Steinernema carpocapsae) is felhasználható. A csávázás növényvédelmi kezelésnek minősül, amit a permetezési naplóban rögzíteni kell! Kijuttatás előtt érdemes a hatóság honlapján a készítmény engedélyokiratát ellenőrizni. Emellett a lárvák kiforgatására vagy csalogató növények alkalmazására is lehetőség van. Drótférgek ellen a talajba forgatott keresztesvirágú növények is felhasználhatók a védekezésre inszekticidek használata nélkül, mivel a bomlástermékeik toxikusak a drótférgekre.  A munkafolyamatokba célszerű a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakembereinek bevonása is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Szabályozás

Az EU hadat üzent a műhúsnak

Az új szabályozás jobban védené a termelőket is, védve az érdekeiket az ellátási lánc többi szereplőjével szemben.

FIZETETT TARTALOM
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. március 7. 14:01