A Közel-Kelet népessége 2029-ig várhatóan 20 millió fővel gyarapodik. Ennek a növekménynek a fele 25 év alattiakból tevődik össze - mutatott rá Stig Munck Larsen, a Dán Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Tanács főtanácsadója, az AVEC kereskedelmi munkacsoportjának elnöke. Ez a demográfiai változás a baromfihús-fogyasztás további növekedését vetíti előre. A térség importigénye jelenleg mintegy 2,5 millió tonna, amely az elkövetkező években várhatóan tovább emelkedik. Az IndexBox elemzőintézet előrejelzése szerint 2035-re a közel-keleti baromfipiac volumene megközelítheti a 10 millió tonnát, az értéke pedig meghaladhatja a 20 milliárd dollárt.
Súlyos árat fizethetünk a távoli országokkal kötött paktumért
Az importpiacon évek óta Brazília a meghatározó szereplő. Ezt a pozíciót a méretgazdaságosságnak, a versenyképes áraknak és a halal-tanúsítvánnyal rendelkező ellátási láncoknak köszönheti. A versenytérkép azonban folyamatosan változik. Az EU-tagállamok mellett Ukrajna, Oroszország és Törökország is egyre aktívabban célozza meg a közel-keleti vásárlókat. Az EU baromfihús-exportjának jelenleg mindössze 5 százaléka, nagyjából 100 ezer tonna irányul a térségbe, azon belül is főként az Öböl-menti államokba. Oroszország ezzel szemben 2024-ben 57 százalékkal növelte közel-keleti szállításait. Ezek volumene így meghaladta a 100 ezer tonnát, amelynek háromnegyede Szaúd-Arábiába érkezett.
Ukrajna 2022 előtt komoly tervekkel rendelkezett a térségi export bővítésére, azóta azonban jelentős piaci részesedést veszített. Olekszandra Avramenko, az Ukrán Agrárüzleti Klub EU-integrációs bizottságának vezetője szerint az ukrán versenyképességet több tényező is rontotta. Ide tartoznak a háború miatt megnövekedett logisztikai és termelési költségek, valamint a fekete-tengeri kikötők korlátozott kapacitása. A térség importőrei számára kulcsfontosságú szállítási menetrendek szintén kiszámíthatatlanná váltak.
Fontos felhívás jött: ez vár sok kutyatulajdonosra március 28-tól
Az európai baromfiágazat számára az árverseny jelenti a legnagyobb akadályt. Katarzyna Gawrońska, a lengyel Országos Baromfi- és Takarmánytermelők Kamarájának igazgatója szerint az arab országokkal folytatott kereskedelemben továbbra is az ár a döntő szempont. Az uniós szabályozás a szigorú állategészségügyi, állatjóléti és környezetvédelmi előírások révén jelentős terheket ró az európai termelőkre. Emiatt sokkal magasabb termelési költségekkel kell számolniuk, mint brazil, török vagy ázsiai versenytársaiknak. A lengyel vállalatok ezért inkább a prémium termékminőségre építenek, abban bízva, hogy ennek szerepe a közel-keleti piacokon is egyre inkább felértékelődik.
A növekvő lehetőségek mellett komoly piaci kockázatok is körvonalazódnak. Szaúd-Arábia, amely 2025-ben a térség baromfihús-importjának több mint 30 százalékát adta, hivatalosan is célul tűzte ki, hogy 2030-ra 70 százalék feletti önellátási szintet érjen el. Emellett az ország új, a Jó Mezőgazdasági Gyakorlatra (GAP) vonatkozó szabályozást készül bevezetni a baromfihús és a tojás esetében. Larsen szerint ez a lépés jelentősen megnehezítheti a külföldi termékek piacra jutását. Ha a Szaúd-Arábiába irányuló export jelentősen visszaesne, a felszabaduló árumennyiség a régió más piacaira terelődne, ami felbillentené a helyi kínálati egyensúlyt. Félő továbbá, hogy a helyi termelők védelmében más országok is hasonló protekcionista lépésekre szánják el magukat.
Ilyen súlyos válságban rég nem volt az agrárium: mi lesz így a termelőkkel?
Az európai exportőrök a közel-keleti terjeszkedést jelenleg elsősorban a portfólió diverzifikálásának részeként kezelik. Gawrońska kiemelte, hogy az elmúlt hónapok gyökeres globális kereskedelmi átrendeződése különösen nyilvánvalóvá tette a több lábon állás és a földrajzi exportdiverzifikáció szükségességét. Az uniós baromfiágazat közel-keleti piaci pozíciója végső soron egyetlen tényezőn múlhat: a szigorúbb európai termelési előírások hozzáadott értékként vagy puszta versenyhátrányként jelennek-e meg az árérzékeny közel-keleti vásárlók szemében.
