Módosított erdőtörvény: lépni kellett a falopások ellen

Agrárszektor
Tavaly lépett életbe az új erdőgazdálkodási törvény, melytől elsősorban azt remélték a törvényalkotók, és az erdőgazdák is, hogy jelentősen visszaszorítja az elmúlt években elharapózott falopások számát. Emellett számos egyéb változás is történt a '96-os törvényhez képest, cikkünkben a fontosabb módosításokat foglaljuk össze.

Nagy István és Áder János is ott lesz az idei Agrárszektor konferencián!

Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...

Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!

A Magyar Közlöny 71/2009. május 25-ei számában került kihirdetésre az új erdőtörvény, mellyel egy időben a 1996. évi LIV. törvény hatályát vesztette, és életbe lépett a2009. évi XXXVII. törvény Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról.

Az új erdőtörvény megalkotására több ok miatt is szükség volt már. Egyrészt az uniós csatlakozás miatt megváltozott a jogszabályi környezet, másrészt a tulajdoni viszonyok is átalakultak: a '96-os erdőtörvény megalkotása óta az erdőgazdálkodók száma több mint tízszeresére, az erdőtulajdonosok száma több százszorosára emelkedett.

Az egyik talán legnyomósabb indok a törvény módosítására azonban az illegális fakitermelés és a falopások elharapózása volt az elmúlt években.

Hivatalos adatok szerint az illegális fakitermelés évente nagyjából 300-500 ezer köbméterre tehető. Ezzel szemben a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) tavalyi tanulmánya szerint évente több millió köbméterre tehető a hatósági nyilvántartást megkerülő fakitermelés, ami jóval több, mint amennyit az Erdészeti Adattár hivatalos nyilvántartásai tartalmaznak.


Mit tesz a törvény a falopás ellen?

Az illegális fakitermelés problematikája, függetlenül annak mértékétől, tehát már nem kikerülhető, így a törvényalkotóknak is lépniük kellett valamit az ügyben. Ez több változást is indukált, többek között az úgynevezett erdővédelmi szakszolgálat felállítását, melynek feladata a rendőrséggel, a polgárőrökkel és a természetvédelmi őrszolgálattal együttműködő erdőfelügyelet.

Korábban az erdőőrzés a tulajdonosok kötelessége volt, ami különösen nagy terhet rótt például a védelem nélküli erdők tulajdonosaira, akik sok esetben még erdőgazdálkodást sem folytatnak. Ezek a felügyelet nélküli erdők váltak a fatolvajok kedvelt célpontjaivá, miután a rendőrség csak igen ritka esetben vállalja magánerdők felügyeletét.

A tulajdonosoknak ráadásul az ellopott fa kárán felül a büntetést is kellett fizetniük, valamint az erdőfelújítás költsége is őket terhelte. Az új törvény szerint büntetés már csak akkor jár a tulajdonosnak, ha tudomására jut az eset, de nem jelenti be a lopást, ugyanakkor az újratelepítési kötelezettség továbbra is őt terheli.

Az újonnan létrehozott - és elvileg 2010. második felében felállításra kerülő - erdővédelmi szolgálat tagjai köztisztviselők, akik együttműködnek a társhatóságokkal, az erdészekkel, a polgárőrökkel. Ők végzik majd a közúti ellenőrzéseket is, és az áru származását, forgalmát ellenőrizve vizsgálódhatnak a fát árusító telepeken. Ezentúl az erdőtüzek megelőzése - együttműködve a tűzoltókkal -, oltása is a feladataik közé tartozik.

Az illegális fakitermelés visszaszorítását hivatott segíteni faanyag származási igazolási rendszer bevezetése is, amely a kivágott fa erdőtől egészen az elsődleges felhasználásig történő nyomon követését írja elő. Ennek célja, hogy minden egyes faanyagtétel visszakövethető legyen, így a fa kivágását követően sorszámmal ellátott, tételes szállítólevelet kell csatolni minden szállítmány mellé, amit a közúti ellenőrzések során be kell mutatni.

Az új törvény szerint az erdészek is megállíthatják a fát szállító járműveket, igazoltathatják a sofőrt, számon kérhetik, hogy honnan származik a fa. Ha a vezető nem tudja igazolni, akkor nemcsak a fát foglalhatják le, hanem a lopáshoz használt eszközöket, köztük a szállításhoz használt járművet is.

Több szabadság az erdőtulajdonosoknak

A törvényben egy új tervezési-engedélyezési rendszer is helyet kapott, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében. A magántulajdonosoknak korábban ugyanis éves erdőgazdálkodási tervet kellett beadniuk, melyet csak hosszadalmas eljárás után hagytak jóvá a hatóságok. Az új törvény egyetlen erdőterv határozat kiadását írja elő, s ennek alapján lehet gazdálkodni, hasonlóan, mint az üzemterv szerint. A határozatban előírt tevékenységet pedig bejelentés alapján lehet gyakorolni, mely ellen a hatóság 30 napon belül emelhet kifogást.

Az új törvény hatálybalépésével a körzeti erdőtervezés menete is módosult: legjelentősebb változás a régi szabályozáshoz képest a nyilvánosság erdőtervezésbe való bevonásának megjelenése. Az idei évtől nem csak az erdőgazdálkodók, az önkormányzatok és az érintett hatóságok vehetnek részt a körzeti erdőtervezés tárgyalásain, és nyilváníthatják ki a tervezéssel kapcsolatos javaslataikat, hanem a körzet lakossága és a témával érintett civil szervezetek is. Ennek oka, hogy az új szabályozás kiemelt célja, a fenntartható erdőgazdálkodás és a biológiai sokféleség megőrzése mellett, az erdők védelmi és közjóléti funkcióinak hangsúlyosabb biztosítása - olvasható a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ Erdészeti Igazgatóságának honlapján.

Egy új fogalom is bevezetésre került az erdőgazdálkodás hazai rendszerébe, méghozzá a szabad rendelkezésű erdő kategória. Ide tartoznak azok a magántulajdonban lévő erdők, melyekhez sem telepítéskor, sem az erdőgazdálkodási folyamatok során nem vett igénybe állami, vagy uniós segítséget a tulajdonos. Korábban ezen erdők tulajdonosai nem dönthettek például úgy, hogy megszűntetik az erdőgazdálkodást és esetleg más földművelési ágazatra térnek át, mostantól azonban megtehetik. Természetesen az állami vagy uniós támogatással telepített erdők gazdálkodása továbbra is a támogatási szerződésekben leírt tervtől függ, amitől eltérni nem szabad.

Az állami erdőkre továbbra is szigorú előírások is vonatkoznak, úgy, mint a forgalomképtelenség, és pontosabb a megfogalmazás az erdők rendeltetés szerinti különválasztásánál is. Ennek értelmében a védett területen álló erdő például automatikusan védelmi rendeltetésű, ami mellé nem adható más rendeltetés, vagyis nem lehet például tarvágással kitermelni a fákat.

Természetközelibbé tennék az erdőgazdálkodást

Új koncepcióként jelent meg a törvényben az erdők természetesség szerinti osztályozása. A létrehozott hat kategória aszerint tesz különbséget erdők között, hogy azok természetes, illetve ahhoz közeli állapotú erdők, melyek alig átalakítottak, vagy ettől több-kevesebb mértékben eltávolodott összetételűek, a sor végén a szabályos hálózatba telepített faültetvényekkel.

Minderre azért volt szükség, hogy természetvédelmi szempontokat is figyelembe véve, külön szabályozást lehessen alkotni a természetes állapotokat jobban és a kevésbé megközelítő erdőrészletekre.

Bekerült emellett a közérdekű erdőgazdálkodás fogalma is, mely szerint "legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja".

Milyen bírságra számíthatnak a törvényszegők?

A 2009 júliusában hatályba lépett erdőt védő bírságokról szóló kormányrendelet határozza meg, hogy mikor kell erdőgazdálkodási, illetve erdővédelmi bírságot kiszabni.

A bírság alapja az erdővédelmi járulékalap (eja), amelyet 100 ezer forintban határoz meg a kormányrendelet. A bírság konkrét összege a rendeletben leírt szorzószám és az eja szorzata. Például aki bejelentés nélkül termeli ki a saját erdejében a fát, erdőgazdálkodási bírság gyanánt köbméterenként 100 ezerszer 0,2, azaz 20 ezer forintot tartozik fizetni, ami a fa piaci árának többszöröse. De bírság jár a nem szakszerűen nevelt faállományért is.

További bírság jár erdőben való legeltetés esetén, méghozzá a károsított terület nagysága és a károsodás mértéke szerint akár 30-300 ezer forint. Fél kilogrammosnál nagyobb fejszével történő erdőlátogatásért 10 ezer, míg motorfűrész esetén 20 ezer forintos erdővédelmi bírságot vethetnek ki.

Aki három éven belül ismételt jogsértést követ el, annál a bírság alsó és felső határa is a kétszeresére emelkedik.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Kistermelőknek és fiatal gazdáknak most 50% kedvezménnyel! Decemberben ismét Agrárszektor konferencia!
EZT OLVASTAD MÁR?