Agrárszektor.hu: Hogyan alakult az elmúlt években a hazai pálinka forgalom? Miként változik az eladott mennyiség éven belül?

Szicsek János: A 2002-es Pálinka rendelet óta folyamatosan növekszik a pálinka elfogadottsága, ezzel együtt - a prémium kategórián belül - a fogyasztása is. Ma már a pálinkafogyasztás növekedésének üteme lassul, ráadásul a kínálati oldal fejlődése gyorsabb a hazai kereslet növekedésénél, ezért a jövőben arra számítunk, hogy a gyártók alapvetően a külföldi piacokon keresik a forgalomnövelés lehetőségét.

Asz.: Hogyan alakult a piaci koncentráció és a fogyasztói szokások?

Sz.J.: A kereskedelmi pálinkafőzdék száma az elmúlt 8 évben megkétszereződött, míg a bérfőzdék száma 20 év alatt a harmadára esett vissza. A pálinka, mint termék szempontjából a legutóbbi 8 év meghatározó időszak. A fogyasztók 2002-ben még úgy tekintettek a pálinkára, hogy a lehullott, semmire sem jó gyümölcsből készült, a "lerészegedést szolgáló" szeszesital (az otthon készült házi pálinka jövedéki adót sem tartalmazott), így nehéz volt elfogadtatni azt a tényt, hogy a pálinka, mint termék előállítása jóval magasabb minőséget produkál mint például a skót whisky-é, annak ellenére is, hogy a whisky fahordós érlelés után kerülhet palackba. Ma már változóban ez a szemlélet, jó úton halad a fogyasztó társadalom.

Asz.: Milyen a gyümölcsök közötti megoszlás? Melyek a legkedveltebb ízek a fogyasztók körében?

Sz.J.: A pálinka kezdeti "megújulása" után nagy felfutása volt a különleges gyümölcsökből készült termékeknek (pl. kökény, feketeszeder, feketeribizli, szamóca, bodza, birsalma, málna, stb.), ma már egyre inkább felfedezik a fogyasztók a hagyományosnak tekinthető gyümölcsökből (kajszibarack, szilva, körte, alma, meggy, cseresznye, szőlőtörköly) készült pálinkák szépségeit, ezért is egyre nagyobb arányban van az utóbbi termékek fogyasztása a legnagyobb még prémium szegmensen belül is. Természetesen ehhez hozzájárul az is, hogy ezen gyümölcsök egyébként is olcsóbbak, nagyobb a kihozataluk, valamint biztos az alapanyag-háttér, vagyis elegendő gyümölcs áll a pálinkafőzdék rendelkezésére.

Asz.: Milyen mértékben befolyásolja a piacot az új, szabad pálinkafőzésről szóló jogszabály?

Sz.J.: Az otthoni gyümölcspárlat-főzésről szóló jogszabály hatásait alapvetően jövő évben tudjuk majd elemezni, az idei pálinkapiacot egyelőre alapvetően a gyümölcsháttér határozta meg. A kereskedelmi pálinkafőzdékben készült prémium kategóriás termékeknek - különösen az éttermekben értékesített tételek esetén - az otthon készített (ill. a bérfőzetett) párlatok sem a törvény hatályba lépése előtt, sem azután nem tekinthetők konkurenseknek. A bérfőzésből származó (évi mintegy 8 milliárd forint) jövedéki adó "eldobása" azonban csökkenheti a pálinka marketingre fordítható összeg forrásteremtésének lehetőségét.

Asz.: Milyen mértékben kerül exportra a pálinka, mely országokba?

Sz.J.: Egyelőre a pálinka nagy része hazai piacokon kerül forgalomba, ennek több oka is van. A legfőbb ok az, hogy külföldön nem ismerik a magyar Pálinkát, vagy korábban (főleg német ajkú területeken) rossz kép alakult ki bennük. Ezek miatt nagyon nagy szüksége van a pálinkának erős közösségi marketingre. Ezzel is természetesen nagyon hosszú idő alatt tudunk előrébb lépni, de nélküle szinte esély sincs komoly eredmény eléréséhez. Az exportált pálinkák zöme a szomszédos országokban kerül értékesítésre.

Asz.: Véleménye szerint milyen fejlődési utat járhat be a pálinkapiac az elkövetkezendő években?

Sz.J.: A pálinkapiac növelésének meghatározó eszköze a közösségi marketing, ez alapvetően meghatározza a jövőjét, főleg külföldön. Határon túli értékesítéssel kapcsolatban természetesen csak kereskedelmi pálinkák esetén lehet szó, az otthon készült ill. bérfőzetett gyümölcspárlatok kizárólag az otthoni fogyasztást szolgálják, sehol nem értékesíthetők!