Magyarországon az elmúlt évben 386 ezer tonna szőlőt szüreteltek le, és ebből 2,663 millió hektoliter bor készült. Ez nagyon komoly, mintegy 50 százalékos növekedést jelent 2012-höz képest, amikor viszont az aszály miatt kevés szőlő termett.

A 386 ezer tonnás szőlőtermés a korábbi évekénél lényegesen magasabb, 6,9 tonnás hektáronkénti átlagtermést jelent - mondta Frittmann János, kunsági borvidéki borász, aki Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) alelnöke is. A 2013-ban leszüretelt szőlőmennyiségből 2,663 millió hektoliter seprős bor készült. Ennek a mennyiségnek a kétharmada fehér-, 5,7 százaléka rozé-, 28,5 százaléka pedig vörösbor. A magyar borexport évente mintegy 700 ezer hektoliter, míg az import valamivel több mint 500 ezer hektolitert tesz ki.

Az MTI szerint 2012-ben mintegy 258 ezer tonna szőlő termett és mintegy 1,8 millió hektoliter bort készítettek a tavalyelőtt leszüretelt szőlőmennyiségből. Akkor azonban az aszály jelentős terméskiesést okozott, bár a szőlőtermés minősége jó volt.

Továbbra is fehérszőlő van túlsúlyban

Magyarországon a megművelt szőlőterület nagysága a múlt év végén 63 830 hektár volt, a 22 magyar borvidék közül a legnagyobb területtel, mintegy 20 ezer hektárral a Kunság rendelkezik, a két legkisebb pedig a Nagy-Somlói és a Móri mintegy 500 hektáros területtel. Magyarországon 2010-2013 között a szőlőterület 13,87 százalékát, 8858 hektárt telepítettek újra. Az országban a fehérszőlő aránya 67, a kékszőlőé 33 százalék.

Kiss Eliza, a hegyközségek megújításáért és a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos egy tegnapi tájékoztatón kiemelte: a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa átalakításának első szakasza lezárult a szakmai szervezet új elnökségének megválasztásával. Az átalakítás második szakaszának legfontosabb feladata az lesz, hogy a HNT megfeleljen a szakmaközi szervezetté válás feltételeinek. Ehhez a munkához együtt van az ütőképes csapat - vélekedett a miniszteri biztos.

Borászati összefogásra tör a HNT

Tornai Tamás, a HNT elnöke a stabilitás megteremtését és az összefogást jelölte meg a magyar szőlő- és borágazat további sikeres tevékenysége alapvető feltételeként. A hatékonyabb munka érdekében vezették be a strukturális változásokat a szervezet működésében. Példaként említette, hogy a HNT-ben külön szőlészeti és borászati szekció alakult, a hegybírók tevékenységét a megváltozott feltételekhez igazították, továbbá módosították - újratárgyalták - a szaktárca és a HNT közötti támogatási szerződést.