Regisztrációs díjat vezetne be az importból származó - legnagyobbrészt olasz - borokra a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), hogy visszaszorítsa az árletörő hatású külföldi termékeket. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) szerint az adminisztratív intézkedés átmenetileg hozhat csak megoldást, hosszabb távon átfogóbb lépésekre lenne szükség. Felmerül a gyanú, hogy az importált olasz borok jelentős része hamisítvány, amelyeket itthon további hamisításokra használnak fel egyes forgalmazók.

Amint az agrarszektor.hu már beszámolt róla, a VM keresi a megoldásokat arra, hogyan lehetne kiszorítani a magyar piacról az importált borokat, amelyek legnagyobb részét az Olaszországból származó tételek teszik ki. A hivatalos statisztikák szerint az olasz borimport tavaly meghaladta a 400 ezer hektolitert, de egyes szakértők már egymillió hektoliterhez közelíti mennyiséget sem tartanak kizártnak, mivel a behozott szállítmányok jelentős része ellenőrizetlen csatornákon, feketén érkezik az országba.

Kiss Eliza

Az import csökkentésére hatékony eszköz lenne egy regisztrációs díj bevezetése, amely nem csupán adminisztratív úton nehezítené az importot, hanem elvenné a nepperek profitját is, így már nem érné meg ebben az üzletágban tevékenykedniük - nyilatkozta az MTI-nek Kiss Eliza, a szőlő-bor ágazat fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) többször folytatott közös országos akciót, amelynek során ellenőrizték - és a jövőben is ellenőrizni fogják - azokat a cégeket, amelyek nagy mennyiségben importálnak olasz borokat. Ha már úgynevezett védővámokkal nem védhető a magyar piac - hiszen az áru az EU-ban szabadon áramlik -, fontos lenne, hogy legalább azok a vállalkozók kiszűrhetők legyenek, akik hamisításra használják az olasz bort - fogalmazott Kiss Eliza.

Átmeneti ideig hatékony eszközök lehetnek a borimportot nehezítő, költségnövelő tételek, de hosszabb távon átfogóbb intézkedésekre lenne szükség - közölte az agrarszektor.hu-val Tornai Tamás, a Hegyközségen Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke. Mindenekelőtt hatékonyabbá kellene tenni a hazai szőlő- és bortermelést, hogy az alacsony árkategóriában is fel tudjuk venni a versenyt az olcsó olasz borokkal. Emellett tisztává kellene tenni a piaci viszonyokat is, mert felmerül annak a gyanúja, hogy az olasz borok egy része nem tisztességes és törvényes eljárásokkal készül, vagyis nem azonos feltételekkel veszi fel a versenyt a magyar termékekkel - tette hozzá a HNT elnöke.

Tornai Tamás szerint vannak arra utaló piaci értesülések, hogy egyes olasz bortermelők az ottani jelentős gyümölcssűrítmény-gyártás melléktermékét, az úgynevezett sejtvizet keverik a borokhoz, és több magyar importőr eleve így is rendeli meg a szállítmányokat. Így a borokban lévő alkohol a szőlőből származik, de a kiegészítő alapanyag már nem, és ez magyar értelmezések szerint kimerítheti a borhamisítás fogalmát.

Kiss Eliza ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a hagyományos borhamisítást - amikor vegyszerek segítségével állítanak elő bornak nevezett szeszes italokat - többféle új módszer is felváltotta, és ilyen lehet az olasz borokkal való ügyeskedés is. Egyes információk szerint a feketén behozott olasz borok jelentős hányadát további hamisításokra használják fel magyar piaci szereplők. Az olasz bor ráadásul esetenként magyarként kerül forgalomba, és ezt támasztja alá az is, hogy az olasz statisztikai hivatal adatai rendre több Magyarországra irányuló olasz bor kilépését jelzik, mint amennyit a hazai nyilvántartások rögzítenek. E mennyiség tisztázatlan eredetű borként jelenik meg a magyar piacon - hívta fel a figyelmet a miniszteri biztos.

Az adatok szerint az importbor nagy része folyóborként lépi át a magyar határt, vagyis belföldön palackozzák. Ez önmagában még nem jogellenes - szögezte le Kiss Eliza -, csupán fel kell tüntetni a címkén, hogy más országból származik a termék. Vagy pedig a magyar borokkal történt házasítás esetén azt kell a címkére írni, hogy a termék az Európai Unióból származó borok keveréke, és így lehet eladni. Elvileg az is hamisításnak minősülhet, ha a származás feltüntetése nem felel meg a valóságnak.

Tornai Tamás (MTI-fotó: Koszticsák Szilárd)

Az olcsó borimport azért veszélyezteti a magyar borpiac egyensúlyát, mert letöri a belföldi árakat. Magyarország a szőlő- és bortermelésben legfeljebb választékbővítés címén szorulhat behozatalra, az olasz borimport mégis megközelítheti a hazai termelés 10 százalékát is.

Olaszországban több jól gépesített, nagyüzemi ültetvény működik, amelyek korábban az EU által támogatott lepárlásra termeltek, tehát nem a minőség, hanem a mennyiség számított. A támogatási rendszer átalakulásával azonban az addig lepárolt bormennyiség felszabadult, ez magyarázza, hogy manapság az olaszok akár házhoz is szállítják a literenként 80 forintnak megfelelő árú folyóbort. Eközben Magyarországon egy liter bor átlagos önköltségi ára 110-120 forint - mutatott rá a miniszteri biztos.