A Takarékbank Agrár Központja úgy látja, hogy miközben hosszú távon a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés felértékelődése várható, éppen az ezzel kapcsolatos várakozások - a korábbi évek magas árai - világszerte a termelés növelésére ösztönözték a gazdákat. Arra számítanak, hogy a csökkenő ártrend az év első felében nem fog megfordulni.

Ma megvan ez az ellentmondás

Miközben a KSH mezőgazdasági árindexe szerint az agrárárak immár másfél éve jelentős mértékben és tartósan csökkenek, sok helyütt a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés gyors ütemű globális felértékeléséről hallunk. Jogosan merül fel a kérdés, hogy most voltaképpen fel- vagy leértékelődik-e a mezőgazdaság?

MTI-fotó: Mohai Balázs

A növekvő népesség és a javuló fizetőképesség miatt a mezőgazdaság globálisan valóban felértékelődik, de ezt inkább hosszú távon lehet értelmezni. Az élelmiszerek iránti mennyiségi és minőségi igény bővülése mellett az elérhetőségi, elosztási problémák állandósulása is e felértékelődést segíti. Az árak napjainkban érzékelhető esése viszont a termelés, a készletek emelkedése miatt történik, és összefügg azzal is, hogy a befektetési piacok jó teljesítményt mutatnak, így a kockázati tőke nem menekül az agrártermékekbe, ahogy azt 2007 óta többször is megtapasztaltuk.

6,1 százalékos csökkenés tavaly

A statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint 2014-ben 6,1 százalékkal mérséklődtek a mezőgazdasági árak Magyarországon az előző évhez képest. Ezen belül a növényi termékek árai estek jobban, 9,2 százalékkal, míg az élő állatok és állati termékeké 1,1 százalékkal. A gabonafélék ára 8,9, az ipari növényeké 7,6, a burgonyáé 23 százalékkal elmaradt a 2013. évitől. A zöldségfélék ára 2,3, a gyümölcsféléké 18 százalékkal csökkent.

A jövedelmezőség alakulása szempontjából mindehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a mezőgazdasági termelés ráfordítási árai 2013-hoz viszonyítva 3,1 százalékkal mérséklődtek. Ez a fentiek fényében azt eredményezi, hogy a mezőgazdasági termelőiár-index és ráfordításiár-index hányadosa, az agrárolló 100 alatt volt tavaly (96,9%). Ez azt jelenti, hogy 2013-hoz viszonyítva a mezőgazdasági termelői árak nagyobb mértékben csökkentek, mint a ráfordítási árak.

Az egész láncban visszarendeződés zajlott

Nem csak a mezőgazdasági árak estek, hanem az egész élelmiszerláncban mérséklődtek tavaly az árak. Ennek mértéke a lánc vége felé haladva egyre kisebb volt. Az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai és a fogyasztói élelmiszerárak szintjén már csak 0,4 százalékos csökkenés volt, miközben az agrárárak 6,1 százalékkal mérséklődtek.

Az alábbi ábrák alapján jól érzékelhető, hogy a termékláncban a mezőgazdasági árak mutatják a legnagyobb ingadozást. Ez azonban jellemzően megtörik a feldolgozóiparon, amely nem tudja továbbhárítani. A változásokat azért jelzi, hogy az utóbbi években már kétszer is előfordult, hogy a beszállítók átlagos áremelése magasabb volt a kereskedelem áremelésinél. Ez pedig még akkor is jelzés értékű, ha tudjuk, hogy a folyamatokat termékszerkezeti tényezők is jelentősen befolyásolják.

Árváltozások az élelmiszer termékláncban az előző év azonos időszakához képest, %

A Takarékbank Agrár Központja úgy látja, hogy miközben hosszú távon a mezőgazdaság, az élelmiszertermelés felértékelődése várható, éppen az ezzel kapcsolatos várakozások - a korábbi évek magas árai - világszerte a termelés növelésére ösztönözték a gazdákat. Arra számítunk, hogy a csökkenő ártrend az év első felében még nem fog megfordulni.